Csodálatos angolkert az ország legmagasabban fekvő városában

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Angolkert stílusban épült a ciszterci apátság szomszédságában a zirci arborétum – amely március 15-én nyitotta meg a kapuit. Magyarország legmagasabb fekvésű élőfagyűjteménye: 400 méter tengerszint feletti magasságban található. Minden évszakban gyönyörű, igazán kellemes kikapcsolódást, feltöltődést nyújt. De mégis: talán tavasszal a legszebb, amikor minden virágba borul. Olvasónk, Fábián Szandra néhány napja sétált az arborétumba, és elküldte a legszebb fotókat, amiket készített. Köszönjük a gyönyörű képeket!

Mi télen jártunk ott – a zúzmarás ágak, a havas táj mesebelivé varázsolta a parkot. Nyáron a zöld ezer árnyalata és az illatok vonzzák a látogatókat – és persze a Cuha-patak csobogása. Ősszel barna-sárga-rozsdaszínbe öltözik a kert – ettől varázslatos. Ilyenkor, tavasszal pedig a lilától a sárgáig mindenféle színben pompáznak az arborétum virágai.

Hirdetés


Az arborétum 18 hektáron fekszik. A 18. században hozták létre. A főbejáratnál található halastavat 1720 körül létesítették – a szerzetesi fegyelemben gyakran előírt böjt miatt hoztak létre a monostor körül halastavakat. Halat ugyanis a böjt idején is ehettek. 1753-ban a ciszterci monostor közelében két nagy erdőirtást végeztek. Feltehetően ekkor vágták ki a későbbi arborétum eredeti faállományát – kivéve néhány faegyedet.

Cuha-patak a Zirci arborétumban, fotó: Fábián Szandra

A parkot a Cuha-patak szeli át – a neve szláv eredetű: szeszélyes, száraz, kevés vizű. Nyáron sokszor kiszárad, ha nincs elég eső. Ha viszont sok esik, akkor bővizű. A patakon két barokk stílusú kőhídon lehet átmenni – ezek 1759-ben épültek.

fotó: Fábián Szandra

Dréta Antal apát idejében jelentős telepítések történetek. 1803-ban Gregorius Mayar angolkertészt kérte fel a kert megújítására, aki a munkát végezte. 1809-ben telepítették a híres, csaknem 400 méter hosszú hársfasort, amely a legenda szerint Győrt Veszprémmel összekötő római út maradványa.

fotó: Fábián Szandra

1855-ben a pataknak – amely addig a halastavon folyt keresztül – új medret ástak. Erre az időszakra tehető a vízesés és a filagória létesítése is. Körülbelül hatszáz fa és cserje található a kertben – legtöbbjük lombhullató. Főként a Bakonyra jellemző őshonos fákat ültettek a parkba, de vannak más földrészről származó fajok is. Tavasszal nagyon sokan jönnek el megnézni például magnóliafélkékhez tartozó liliomfák virágzását – ez mesebeli látvány.

fotó: Fábián Szandra

A juharból mintegy harminc faj található a parkban, gazdag a nyír-, hárs-, és kőrisgyűjtemény, és tölgyből is tizennégy faj látható. A tiszafákat a 19. század első felében Szentgál környékéről telepítették a zirci arborétumba. Az évszázadok során viszont a fák elöregedtek, a tó eliszaposodott – sürgőssé vált az arborétum teljes felújítása. Pályázati pénzből végül 2010-en el is kezdődhetett a munka.

Zirci arborétum, fotó: Fábián Szandra

Új fákat ültettek, sziklakerteket hoztak létre, megújult a sétaút is. Amikor a tavat kotorták, világháborús lövedékeket is találtak. Ezektől megtisztították a halastavat. A közepére pedig kialakítottak egy kis szigetet a vadkacsák számára.

Zirci Arborétum, fotó: Fábián Szandra

Felújították a patakon átívelő hidakat is.

A hársfasort is megújították. Amikor elkezdték a rekonstrukciót, 83 fát számlált a fasor. Ma újra 110 egyedből áll.

2012-ben átadták a megújult arborétumot. A kertet nem lehet megunni – és persze a környezetét sem. A zirci apátságról itt írtunk, de érdemes ellátogatni a közeli Kemencés Étterembe – amely a Bakony közepén, a Szarvaskút Hotelben található.

Köszönjük a képeket Fábián Szandra olvasónknak! Ha te is jártál egy jó helyen, láttál valami szépet, oszd meg velünk: a képeidet várjuk a kepkuldes@orszagkep.hu címre. A legjobbakat megmutatjuk itt, az ORSZÁGKÉP oldalain!


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés