Az első zirci apátsági sörtől 1735-ben kapatossá váltak a fiatalok, és összeverekedtek

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Zirc mindig különös hely volt számomra. Kicsit hidegebb van – most is még havas a táj, pedig már szinte sehol nincs hó -, csendes városka, mintha ezer titkot őrizne. „Hát, persze, hogy hűvösebb van itt, hiszen Zirc az ország legmagasabban fekvő városa” – mondja egy helyi férfi, és mosolyog, őt aztán egyáltalán nem zavarja a hideg. Megszokta. A szél is fúj. A Zirci Apátságba szerettünk volna bemenni, de zárva volt. Mindenesetre a kertjében tettünk egy sétát. Még mindig elvarázsol. Lenyűgöző az apátság épülete.

A virágkor és az üldöztetés

Tejesen egyedül sétálunk az apátság kertjében. A szél süvít. A havat kavarja. Teljesen megidézi a középkort ez a hangulat.

A Zirci Apátságot III. Béla király 1182-ben a bakonyi királyi erdőispánság területén alapította. Első szerzetesei a rend leghíresebb és legnépesebb monostorából, Clairvaux-ból jöttek, amelynek 1115-tól 1153-ig Szent Bernát volt első apátja.

A lakatlan, de vízzel jól ellátott hely a Cuha patak forrásvidékén kitűnően alkalmas volt a ciszterciek letelepítésére. A monostor építése feltehetően több évtizeden át tartott.

Az idők folyamán az apátság szomszédságában kialakult egy falu. 1417-ben egy peres ügyben kelt oklevél felsorolta 40 jobbágy nevét. Ebből kitűnik, hogy Zirc lakói akkor mind magyarok voltak. 1552-ben a törökök Veszprém várát is elfoglalták. Zircen sem volt többé biztonságos az élet. A következő évtizedekben nemcsak a szerzetesek, hanem az utolsó lakosok is elhagyták Zircet, és 150 évig lakatlan maradt. Az ősi apátság tekintélyes omladozó falai árván meredtek az égnek, és hirdették a hely régi dicsőségét.

Aztán I. Lipót 1660-ban Újfalusy Márton lilienfeldi szerzetest nevezi ki zirci apáttá.

Újfalusy később török portyázó csapatok áldozatává esett.

A török kiűzése után az első szerzetesek 1726-ban jelentek meg ismét Zircen. A régi templomot lebontották, és a köveiből újat építettek.

Padányi Bíró Márton veszprémi püspök szentelte fel 1752-ben a nagy gonddal megépített barokk templomot.

A központi ablak felett címerkép látható. Indák, levelek díszítik. Fáklyák, mécses és urna határolja. A központi körében egy korona látható levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk pedig az R, I és A betűk láthatók. Ezek a betűk alkotják Szűz Mária nevét – akinek szentelték a templomot.

1800-as évek elején I. Ferenc király Dréta Antalt nevezte ki apátnak.

Gimnáziumok fenntartásában vettek részt – így váltak a magyarországi ciszterciek tanítórenddé. Zirc lett a ciszterciek központja az 1900-as évek elejére. Itt képezték a rendbe jelentkező novíciusokat. 1945-ig a rendtagok száma folyamatosan emelkedett.

1945-ben a zirci apátságtól kárpótlás nélkül vették el a birtokokat, amelyek addig az iskolák fenntartását szolgálaták. 1948-ban államosították az ország összes gimnáziumát, és az apátságon is át kellett adni az államnak. Endrédy Vendel apátot 1950-ben letartóztatták, megkínozták, és 14 évre ítélték. 1956-ban szabadult.  A rendtagok elveszítették otthonukat, foglalkozásukat, még lelkipásztori tevékenységet sem végezhettek.

Az első néhány szerzetes 1990 elején térhetett vissza Zircre – többnyire már idősek voltak, és csupán néhány fiatal növendékük volt.

A templomon kívül a Monostorban található még a Reguly Antal Műemlék Könyvtár és a Bakonyi Természettudományi Múzeum is. A legnagyobb látványosság a lenyűgöző könyvtárterem – 60 ezer nagy értékű könyvvel.

A múzeumban az egész Bakonyra jellemző fafajtákat lehet megismerni, a környékre jellemző geológiai ismeretanyaggal és emlékekkel együtt.

Évszázadokkal ezelőtt is sört főztek

A sörfőzés 1735-ben indult a Zirci Apátságban. Az első sörkóstolás október végén volt, és meghívták a helybéli fiatalokat is, akinek nagyon ízlett a sör – kapatosak is lettek tőle. Kialakult egy férfias verekedés. Hogy hogyan sikerült elsimítani a bunyót, arról nem szólnak a házi feljegyzések, mindenesetre az akkori ciszterciek lejegyezték azt a tényt, hogy a környékbeli fiatalemberek jobb hangulatba kerültek, és erősnek érezték magukat az első apátsági sörtől.

Később abbahagyták a sörfőzést az apátságban, mert az iskolák fenntartása lett a feladatuk.

Három évvel ezelőtt mi is jártunk a zirci apátsági sörfőzdében. Akkor még három féle sört készítettek, ma már hatfélét. Megkóstoltuk a pörkölt malátát – olyan íze van, mint a pörkölt napraforgónak, de már egy kis kesernyés sörízt is fel lehet benne fedezni. Bekukkantottunk a hatalmas tartályokba, ahol a sör főtt. Amikor megkérdeztük az akkori apátot, hogy melyik a kedvence, elnevette magát, és azt mondta: ez pont ugyanolyan kérdés, amikor azt kérdezik egy apától, melyik gyerekét szereti a három közül a legjobban.

Mindegyiket egyformán. Ezután feltettük azt a kérdést, hogy mikor melyik sört issza. Az apát így válaszolt: mikor melyik van. Azt is elmondta, hogy a zirci manufaktúra közvetlen szomszédságában van a kripta. Amikor építették a sörfőzdét, találtak is néhány csontot. Azt szokták mondani, hogy a zirci apátsági sörfőzést még az ősök is figyelik.


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •