Egy rejtélyes várrom felfedezése: Zádorvár

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Többször hallottam Édesapámtól egy érdekes nevet: Zádorvár.  Az elnevezés mögött egy rejtélyes várrom húzódott. Annyit tudtam, hogy Pécselyhez köthető. Zádorvár izgalmas történetét is csak később ismertem meg: ez az a vár, amelyet az 1300-as években kezdtek építeni, de aztán egy per miatt soha nem készült el teljesen. A falai még ma is állnak.
Zádorvár / Fotó: Pető Piroska
Zádorvár / Fotó: Pető Piroska

Egy napsütéses, őszi napon mentünk el megnézni a várat – pontosabban a romot. Korábbi képek alapján tudtam, hogy nem szabad óriási, kiemelkedő falakat várni. Inkább csak rejtőzködik, megbújik az erdőben. Akkoriban egy fából készült kilátóból a felejthetetlen panorámát is megcsodálhattuk.

Hirdetés


A várhoz Pécsely és Barnag irányából is el lehet jutni. Mind a két út izgalmas, így teljes körtúrát ajánlunk, Pécsely felől indulva, és Barnag felé visszaereszkedve – ahogyan akkor, gyerekoromban is megtettük ezt az utat.

Pécselyről a Balatonszőlős felé eső falurészen indul jó minőségű földút a szőlőhegyek felé. Egy keresztet láthatunk, ezután  hamar elérjük az első présházakat. Egy tanösvény mentén, csodálatos környezetben haladunk, törünk felfelé. Szembetűnő a tavaszi időszakban sebesebben folydogáló patak. Egykor még vízimalmokat is működtettek itt.

Részben a patak mentén haladunk / Fotó: Pető Piroska
Részben a patak mentén haladunk / Fotó: Pető Piroska

Az egyik régi malom romos állapotban áll ma is.

Nemsokára elérjük a hegytetőt.

Pihenésképpen a Zádor-kút, vagy más néven Kemence-kút kifolyójánál időzünk.

A kifolyó és környezete / Fotó: Pető Piroska
A kifolyó és környezete / Fotó: Pető Piroska

Március végén a legszebb a táj: ilyenkor minden virágzik.

Virágzó keltike / Fotó: Pető Piroska
Virágzó keltike / Fotó: Pető Piroska

A térségben zajló geotúra-vezetői tanfolyamon megismerhettem a Pécselyi-medence geológiai adottságait, köztük a Zádor-hegyét, ahová a várat kezdték építeni. A vár történetéről a helyszínen is olvashatunk – és érdemes is elolvasni, mert nagyon kalandos.

A környéken a Vezsenyi családnak voltak birtokai.

Anjou Mária királynő 1384-ben adott engedélyt Vezsenyi Lászlónak egy erődített rezidencia építésére. Az akkori Szabad-hegy nevű területen építették a várat, de nem a saját földjükön, hanem a veszprémi káptalanén. A vár folyamatosan épült, de a kialakult birtokvitából létrejött per végkifejlete nem kedvezett az építtetőknek. 1394-ben az építkezés félbemaradt, a vár sohasem készült el. A Vezsenyiek a közeli Nagyvázsonyban hozták létre végül a rezidenciájukat. A várnak később hadászati szerepe nem volt, gazdátlanná vált. 1958-tól műemlék, az utóbbi évtizedek mély álmából végre kezd felébredni egy jól működő kezdeményezésnek köszönhetően.

Egyértelmű jelzések segítik utunkat / Fotó: Pető Piroska
Egyértelmű jelzések segítik utunkat / Fotó: Pető Piroska

A forrástól pár percre lépcsősoron érjük el a várudvart, ahol már egészen más kép fogad: feltárt épületrészletek, gondozott környezet, információs táblák, felhívások.

Egy alapítványnak és rengeteg segítő szándékú, tettre kész embernek köszönhető, hogy felgyorsultak az események.

Több fórumon, és egy népszerű közösségi oldalon is hirdetik a nemes célkitűzést: „A Történelmi Emlékekért Alapítvány célja, hogy az évszázadok óta elbújt, elfeledett, gótikus stílusban épített (és harcok során el nem pusztított), mai nevén Zádorvár, felébredjen csipkerózsika álmából és olyan módon keljen életre, hogy az öreg falak között minden idelátogató megtalálja, megélhesse a maga meséjét.”

A vár megóvása, feltárása, és turisztikai célpontként való fejlesztése a cél. Látható, érezhető a lelkesedés és az odaadás, a falak nagy része feltárult, szépül a környezet. Adományozással is lehet segíteni a munkálatokat, a kápolna helyreállítása érdekében még egy perselyt is kihelyeztek.

A vár déli oldalától elképesztő panoráma nyílik a Pécselyi-medence felé, előttünk hever a Tihanyi-félsziget.

Elképesztő panoráma / Fotó: Pető Piroska
Elképesztő panoráma / Fotó: Pető Piroska

 

 

Szöveg és fotók: Pető Piroska


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés