Ahol mindig fúj a szél vagy harangoznak

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

 

Paloták, múzeumok, templomok között sétálunk, az ország egyik legrégebbi barokk utcácskájában, a veszprémi várban. Ezt a várat ne úgy képzeld el, mint egy klasszikus, középkori, vaskos falú építményt. Nem. A veszprémi vár egészen más. Aki átlépi a várkaput, egy ódon hangulatú, keskeny, macskaköves utcában találja magát.

Veszprém hét dombra épült, mindig fúj a szél és harangoznak. Ennyit tudtam tizenéves koromban,amikor először jártam a veszprémi megyeszékhelyen. És minden igaz!

A veszprémi vár / Fotó: ORSZÁGKÉP
A veszprémi vár / Fotó: ORSZÁGKÉP
Hirdetés

Először a várat néztük meg, és ez azóta is így van, ha Veszprémben járunk. Az Óváros téren érdemes megnézni a városháza épületét. Innen már jól látszik a Tűztorony is, a város egyik szimbóluma. 48 méter magas, és védelmi célokat szolgált: a tetejéről jól lehetett látni az egész várost.

A várkapun átlépve jobbról is, balról is barokk épületek, a régi középkori várfalakra épültek.  

Az egykori piarista gimnázium ma teljesen romos. Az iskola alagsori és földszinti része 1778-ban készült el. Díszes kapuja Reindl Antal kőműves munkája. Az épület mai formáját 1893-ban nyerte le. A két világháború között az ország legismertebb iskolája volt. Aztán itt működött egy gimnázium, később a Közgazdasági Szakközépiskola. 2008 óta áll üresen, és egyre csak romlik az állapota.

Mellette az egykori piarista rendház épülete látható, két barokk freskóval díszített félköríves falfülkével.

A Szent Mihály-székesegyház / Fotó: ORSZÁGKÉP
A Szent Mihály-székesegyház / Fotó: ORSZÁGKÉP

A várnegyed közepén áll a Szent Mihály-székesegyház – itt koronázták meg évszázadokon át a magyar királynékat. A Gizella királyné által alapított, az ország legrégebbi püspöki székesegyházának alapján nyugszik. Az eredeti épület elpusztult, román stílusú alapjai, gótikus szentélye és altemploma viszont beépült a ma is látható, neoromán épületbe. Ez a tér egyik legmeghatározóbb épülete. Két tornya van. Ezen a helyen épült – vélhetően Géza fejedelem idejében – a Szent Mihály-templom, amelyet már az 1001-es pannonhalmi kiváltságlevél is említi.

A Szent Mihály-székesegyház / Fotó: ORSZÁGKÉP
A Szent Mihály-székesegyház / Fotó: ORSZÁGKÉP
A Vár utca ezután egy kis térré szélesedik, itt található a Szentháromság-szobor. Olyan épületek övezik, mint az Érseki Palota – ahol értékes könyvtár, levéltár található -, a Gizella-kápolna, és a Dubniczay-palota, amely 1751-ben épült.

Itt található a várkút is, amelynek mélysége több mint 40 méter. Az első írásos emlékét 1569-ből találták.

A Bíró-Giczey-ház 2011 óta Szaléziánum – Érsekségi Turisztikai Központként működik. Számos érdekességgel várja a látogatóit. Az üvegpadlós gyógynövényszobában és kertben a látogatók felfedezhetik a gyógynövények világát. Az emeleten barokk falfestmények láthatók, a tetőtérben a Veszprémi Főegyházmegye barokk-kori liturgikus kincseit mutatják be.

A székesegyház után Veszprém talán legrégibb középkori épülete, a Szent-György-kápolna található, amely a X.-XI. században épült. A legenda szerint első királyunk fia itt tette szüzességi fogadalmát.

A kálvária kőkeresztje / Fotó: ORSZÁGKÉP
A kálvária kőkeresztje / Fotó: ORSZÁGKÉP

A vár északi fokára érve az első magyar királyi pár, Szent István és Gizella szobra áll. Mögötte gyönyörű panoráma várja a látogatót. A veszprémi Várhegy északi sziklanyúlványát nevezik Szent Benedek-hegynek. A hegy őseink temetkezési helyeként szolgált. Laczkó Dezső régész vezetésével egy 17. században emelt kriptát tártak fel itt. A kripta helyén ma az egykori veszprémi kálvária kőkeresztje áll. A kereszthez kisétálva szintén csodálatos panorámában gyönyörködhetünk. A városon túl emelkedik a Bakony vonulata.

A háttérben a Bakony vonulata / Fotó: ORSZÁGKÉP
A háttérben a Bakony vonulata / Fotó: ORSZÁGKÉP

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés