A Vörös Hadsereg katonái 32 fiatalt lőttek le egyetlen nap alatt Olaszfaluban

Egymás mellett kőből készült fejfák az olaszfalui temetőben. Harminckét sír egymás mellett. A sírfeliratok szerint mind a 32 férfi 1945 március 23-án halt meg. Mindannyian fiatalok voltak, 16-32 évesek. De mi történt pontosan azon a márciusi napon a Veszprém megyei Olaszfaluban?

A faluban sétálva egy-két idősebb emberrel beszélgetünk – ők tudják, pontosan tudják, hogy mi történt. Még ma is nehezen beszélnek az esetről.

A Vörös Hadsereg katonái lőtték le a fiatal férfiakat –  a 16 éves gyereket is -, amikor bevonultak a faluba 1945 március 23-án.

Hogy miért lőtték le a férfiakat, azt nem tudják azok az emberek, akiket megkérdeztünk. Csak a tény, a szikár valóság él mindenkiben: a szovjetek lelőtték a falu fiataljait.

Katona Csaba történész azt mondta az Országképnek, hogy ma már nagyon nehéz kutatni, hogy mi történt 1945 március 23-án Olaszfaluban.

„Annyit biztosan tudunk, hogy a szovjet alakulatok éppen vonultak be a faluba – egyébként pont nagypéntek volt -, és ott, helyben, azonnal 32 fiatalembert – többségükben 16-22 éveseket – agyonlőttek. Mindenféle előzmény vagy eljárás nélkül kivégezték a fiatal férfiakat.”  – mondta a történész.

Az okokat ugyan kutatták – sőt, ma is kutatják -, de még nem tudják pontosan, ki és miért lőtt.

„Ezt még ma is nehéz egyáltalán felfogni is” – mondta Katona Csaba. „Két oka lehetett a kegyetlen gyilkolásnak. Az egyik az, hogy korábban híre ment, hogy amit bevonulnak a szovjet seregek a faluba, a helyiek ellenállásba kezdenek – úgynevezett leventék támadnak majd a szovjet katonáknak Olaszfalunál. Ezt megtudhatták a Vörös Hadsereg katonái, és amint megláttak fiatal férfiakat Olaszfaluban, kérdés nélkül lelőtték őket. A másik ok pedig mindössze az lehetett, hogy a szovjet katonák egészséges fiatal férfiakat találtak a faluban – amely ebben az időszakban meglehetősen ritka volt. Ez gyanússá válhatott számukra. De még egyszer mondom, ma már nem lehet pontosan kideríteni a gyilkosságok okát.”

A történész azt is hangsúlyozta, hogy az 1945 utáni évtizedekben természetesen nem is vizsgálták az esetet. Egészen egyszerűen nem lehetett beszélni a történtekről. Kényszerű hallgatásba burkolózott, aki tudta, mi történt.

„1945 után teljesen egyoldalúan ábrázolták a Vörös Hadsereg jelenlétét Magyarországon. A korabeli propagandának nem felelhetett volna meg az olaszfalui gyilkosságok története. Akkoriban a propaganda arról szólt, hogy a szovjet katona tökéletes, ő a felszabadító, jólelkű, mindig kedves és mosolygós, művelt, hős, akit mindenki virágesővel vár. Csakis így lehetett ábrázolni őket. Gaztettekről, gyilkosságokról nem lehetett beszélni – pedig volt bőven az alatt az idő alatt, ameddig Magyarországon voltak a szovjet katonák. Veszprém megyében is több gyilkosságról tudunk. Ezen kívül azért is nehéz ma már kutatni, mert a helyiek is inkább hallgattak, nem beszéltek – nem is beszélhettek – a gyilkosságokról. Csak némán gyászoltak. Fájdalmas dolgok ezek, amelyekről még ma is nehéz beszélni.”

Amikor a történészek kutatni szerették volna az 1945. március 23-i, Olaszfaluban történt gyilkosságok okát, orosz oldalról az a válasz érkezett, hogy erre vonatkozóan nincsenek hivatalos adatok az irattárban.

Katona Csaba is így tudja, hogy ezt a választ kapták a magyar kutatók, de azt mondta, akár ez igaz is lehet, hiszen ebben az időben nem a dokumentálás volt a legfontosabb a szovjetek részéről. De az is lehet, hogy nem akarják megtalálni azt a polcot, amelyen ezek a dokumentumok pihennek. Ha egyáltalán készült bármilyen dokumentum az esetről. Háború esetén nem mindent vetettek papírra – ez biztos.

„Amíg bármilyen irat nem kerül elő az üggyel kapcsolatban, nem tudunk előre lépni” – mondta a történész.

Ami viszont biztos: 2011-ben a Nemzeti Nyomozóiroda újra nyomozni kezdett az ügyben: azt akarták megtudni, ki adott parancsot arra, hogy lőjenek, és kik lőttek? Három év múlva, 2014-ben felfüggesztették az eljárást, ugyanis – a nyomozás során kiderült, hogy –  gyilkos kilétét már nem lehet megállapítani.

A temető Olaszfaluban / Fotó: ORSZÁGKÉP
A temető Olaszfaluban / Fotó: ORSZÁGKÉP