Csellel próbálta a török bevenni Palotát – mérgezett italt küldött Palota várkapitányának

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A várpalotai Thury-vár története nagyon különös. Egyrészt volt egy kapitánya, aki legendás vitéz volt, másrészt rengeteg török támadást visszavertek a várvédők, már elesett Buda, Fehérvár, Veszprém is, de a palotai vár még mindig magyar kézen volt. Aztán hosszú évszázadokon át viszontagságos volt a sorsa. Romos lett – aztán felújították. 2011-ben fejeződött be a vár teljes felújítása – és gyönyörű lett. Viszont most is ugyanolyan különös, mint egykoron: a középkor találkozik a legújabb korral.

A villámlátogatás

Fél óránk volt – alig több. De éppen Várpalota mellett haladtunk el, és már régóta meg akartuk nézni a várat. Tudtuk, hogy felújították, hogy rendezvényközpont lett – kíváncsiak voltunk, hogyan hasznosítja a város ezt a különösen legendás kincsét.

Várpalota legendás kincse, a Thury-vár / Fotó: ORSZÁGKÉP
Várpalota legendás kincse, a Thury-vár / Fotó: ORSZÁGKÉP

A belépő 1700 forint volt – a gyerekeknek valamivel olcsóbb -, és a bejáratnál egy kedves hölgy fogadott – középkori ruhában. Elmagyarázta, hogy mit hol találunk, és mi útnak is eredtünk felfedezni a Palotát.

Egészen lenyűgöző a vár belülről – a középkori falak, zugok, ablakok a múltról mesélnek, de a legújabb kor is megjelenik: üvegfalak, modern büfé és lift is van. Ráadásul fűtött a vár, vagyis nem kell vacogni, miközben a látogató a kiállításokat nézi.

A földszinten történeti kiállítások, a restaurált freskók képei láthatók, illetve kialakítottak egy fotósarkot is, ahol a vendégek felpróbálhatják a középkori ruhákat, és fényképeket is készíthetnek.

Ezután a kínzómúzeum következik – itt inkább a középkori falak uralkodnak, természetesen a téma jellegének megfelelően.

Az emeleten kiállítótermek egymás után – most éppen egy festő kiállítását lehetett megnézni -, de van vetítőterem is.

Itt kapott helyet a bányász- és a vegyészmúzeum is – ide most nem mentünk be, mert az időnk kevés volt, és inkább a legendás vár történelmét és emlékeit szerettük volna megnézni.

A legfelső emeleten ki lehet menni a vároromra – lenyűgöző látványt nyújt a város fentről, a távolban a Bakony hegyeivel.

A várpalotai Thury-vár / Fotó: ORSZÁGKÉP
A várpalotai Thury-vár / Fotó: ORSZÁGKÉP

A vár története egészen különös.

Pusztapalota vagy Bátorkő vára?

Valamikor a 13. században – IV. Béla idején – épült egy kis vár a Székesfehérvár és Veszprém közötti úttól nem messze, a Bakony erdejében. Puszapalotának hívták. Ez a vár minden bizonnyal azonos a korábban kutatott Bátorkő várával, bár annak, akik ezt kétségbe vonják. A pusztapalotai vár bizonyos források szerint Mátyás király kedvenc vadászkastélya volt.

A 14. század második felében az Újlaky család egy tágasabb, kényelmesebb lakóépületet emeltek maguknak. 1397-ben egy oklevélben Palotaként említik. A szabályos alaprajzú, négy saroktornyos várkastélyt 1524-ig uralták az Újlakyak. A várban a Boldogságos Szűz tiszteletére átalakított és felszentelt kápolnában önálló papi szolgálatot ellátó egyházi személy működött, aki valószínűleg a ferences-rendi kolostor tagja lehetett.

A 1445. évi országgyűlés törvényt hozott arról, hogy a királyi engedély nélkül épült várakat le kell rombolni – különben hűtlenség vádjába esnek a vár tulajdonosai, ami akkor e legnagyobb bűn volt, és halálbüntetés járt érte. Szerencsére a várpalotai várral kivételt tettek – azt nem kellett lerombolni.

1458-ban a palotai várat Mátyás király vette át Újlaky Miklóstól, és rövid időre királyi vár lett.

Arról nincsenek adatok, hogy Mátyás járt-e itt, de számos legenda kering.

Többen úgy vélik, hogy az Újlaki család vendégeként is járt már itt a király, és a környező erdőkben vadászott. Gyakran emlegetik Újlaky-várnak is a várpalotai várat.

A várpalotai Thury-vár / Fotó: ORSZÁGKÉP
A várpalotai Thury-vár / Fotó: ORSZÁGKÉP

Az a hiedelem is kapcsolódik a vár történetéhez, hogy 1476. december 11-én Beatrix ebben a várban készült fel a másnap Fehérváron tartott esküvőjére Mátyás királlyal – és persze a királynői koronázásra.

Palota ezután a Podmaniczkyak birtoka lett. A törökök először 1543-ban próbálkoztak a vár bevételével, de az nem sikerült. Az 1552-es török hadjárat során török kézre került Veszprém is, ezzel Palota az Észak-Dunántúl egyik legfontosabb végvárává lépett elő. A törökök 1554-ben váratlanul támadást indítottak ellene, benyomultak a várba, és 100 lovat és szerszámokat zsákmányoltak. De nem foglalták el. Aztán egy év múlta ismét támadtak, de a palotaiak ezt is visszaverték.

Thury György, a törökverő vitéz

1559-ben meghalt Podmaniczky, így újból királyi vár lett Palota. Ferdinánd király azonnal várkapitányi rangot adott Thury Györgynek.

Thury György a magyar végvári vitézi élet egyik legnagyobb alakja volt. Hős, katona, hazafi, okos, bátor vitéz. A történetírók szerint derék, egyenes jellemű ember volt, aki katonáit barátainak, testvéreinek tekintette. Nem volt gőgös és hiú, de a csatákban félelmetes és kemény volt. A katonái szinte a rajongásig szerették.

A palota felszerelése ekkor nagyon szegényes volt. A katonák és lovasok létszáma alig volt 200 fő. Egyáltalán nem voltak berendezkedve nagyobb védelemre. Éhesen, rongyos ruhákban harcoltak. Thury György segélykérő levelet írt a királynak Bécsbe. Ígéreteken kívül azonban semmi mást nem kapott.

A török pedig folyamatosan támadott. Buda 1541-ben, Fehérvár 1543-ban, Esztergom is ekkor, Veszprém pedig 1552-ben török kézre került – de Palota várán még mindig magyar zászló lengett.

A várpalotai Thury-vár / Fotó: ORSZÁGKÉP
A várpalotai Thury-vár / Fotó: ORSZÁGKÉP

Csellel is próbálkoztak a törökök, de Thury visszavágott

A török Hamza bég végső elkeseredésében cselt eszelt ki Thury ellen. Kémjével valami mérgezett italféleséget juttatott el a palotai várba, amitől ugyan nem hal meg a vár kapitánya és a katonák, de napokig rosszul lesznek, kábultan fekszenek majd. A kém eljuttatta az italt, de el is árulta Thurynak, hogy mi van benne. Ezután visszatért a béghez, és jelentette, hogy a küldemény célba ért, és látta is, hogy Thury és a vitézek isznak az italból. A bég örömmel készült a támadásra – biztos volt a sikerben. Thury viszont – tudván a cselről – felkészült a vár ostromára a katonáival. Teljesen háttérben maradt, úgy irányította az ellentámadást. A török kudarcot vallott – megint nem sikerült elfoglalni a várat. Ezután Thury üzenetet küldött a bég számára, amelyben ez állt:

„Hallottam, itt járt támadni kegyelmed, de valami nyavalya volt napokig rajtam, pedig jó harcunk lett volna egymással.”

A nagy csata – amikor a szerencse is segített

Már Arszlán pasa maga támadta a várat 1566. júniusában – hatalmas erőkkel. A palotai várba a közeli végvárakból verbuválta Thury a segítőket, de még 200 főt sem ért el a harcoló katonák száma. Thury hiába lövette a törököket, olyan sokan voltak, hogy meg sem látszott a veszteség.

Ágyúval lőtték a várat – amelynek egyik fala már nagyon gyenge volt. Ekkor két vitéz vállalta, hogy kiszökik a várból, és felrobbantják a törökök lőportárát. Sikerült is nekik, de a törökök elfogták őket. Megkínozták, és kivallatták a két vitézt, akik félrevezették a törököket, és azt mondták: ne ágyúzzák azt a várfalat, mert az nagyon erős, egy másik falat lőjenek. Ezzel persze megvédték a várat. A törökök pedig karóba húzták mindkét vitézt.

Thury látta a veszélyt, így két vitézét – Pálffy Ferencet, és öccsét, Thury Farkast elküldte Bécsbe, hogy segítséget kérjenek. A vár omladozott, a katonák éhesek és rongyosak voltak.

Június 14-én a pasa abbahagyta a lövetést – pihenni akart a végső nagy csata előtt. Kémkedni küldte két felderítőt, hogy nézzék meg, érkezik-e felmentő sereg a magyaroknak. Ő pedig pihenni tért a katonáival együtt.

Néma csend volt a vár körül, és vaksötét. Ezt használta ki Thury György, és 200 katonáival az alvó törökre támadt. Kaszabolták őket, ahol érték, és felgyújtottak minden sátrat, istállót. Ráadásul ekkor tért vissza a két török felderítő, és ijedten számoltak be arról, hogy jön a felmentő magyar sereg – így a pasa és a törökök elmenekültek.

Pedig nem felmentő sereg érkezett, hanem a győri főbíró szekereket küldött fáért a Bakonyba, és a favágók nagy zajt csaptak, magyarul beszéltek, és a törökök őket hitték a felmentő seregnek.

A várpalotai Thury-vár / Fotó: ORSZÁGKÉP
A várpalotai Thury-vár / Fotó: ORSZÁGKÉP

Ez mentette meg Thury Györgyéket.

Reggelre eltűntek a törökök. Az igazi felmentő sereg 3 nap múlva érkezett meg – nyilván már késő lett volna, ha a szerencse nem segítette volna ezúttal Thuryt.

Thury ezután nem sokkal a felmentését kérte, és meg is kapta.

A török végül elfoglalta a várat

Testvére, Benedek foglalta el a várkapitányi posztot. A törökök még 1567-ben és 1573-ban is megkísérelték a vár elfoglalását – mindkétszer sikertelenül. Összességében legkevesebb hat török támadást állt ki a vár.  Végül 1593-ban került török kézre Palota Ormándy Péter kapitánysága alatt. Vitézei hősiesen harcoltak, de a falakat rommá lőtték a törökök, és végül a vitézek megadták magukat. A kivonulók többségét azonban a törökök – ígéretük ellenére – lemészárolták.

Ezután török zászló lengett a Palota ormain. 1687-ben szabadult fel véglegesen.

A vár megmenekülése, és teljes felújítása

1702-en I. Lipót császár elrendelte, hogy bontsák le a várat, mert szükségtelen. De a Rákóczi-szabadságharc miatt mégsem bontották le. A kuruc kézre került Palotát 1704-ben sikertelen ostromolta Heister generális, aztán 1707-ben is megtámadták, amikor még a nők is harcoltak a vár megvédéséért.

A Zichy család, amely 1650-től Palota földesura volt, barokk kastéllyá alakíttatta át a várat a 18. században.

A 20. század közepére a vár teljesen romossá vált. Aztán évtizedeken át tartott a helyreállítása, persze, előtte régészeti ásatások is zajlottak.

2011-re befejeződött egy nagyszabású felújítás, így ma már kulturális és városi rendezvények, színházi előadások, koncertek, kiállítások és konferenciák helyszíne is.

De még mindig nem fejeződött be a vár teljes felújítása – a Nemzeti Várprogram keretében folyamatosan szépítik, rekonstruálják a már így is lenyűgöző épületet. Érdemes ellátogatni ide – és persze sokkal több időt eltölteni, ugyanis órákig el lehet bolyongani a várban.

A várpalotai Thury-vár / Fotó: ORSZÁGKÉP
A várpalotai Thury-vár / Fotó: ORSZÁGKÉP

(forrás: thuryvar.hu)


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •