A váci múmiák titka

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Azóta gondolkodom a Memento Mori kiállításon, amióta ott jártunk. Kétségkívül az ország egyik legdermesztőbb tárlata. Mert a halálról szól. Az ember a lehető legkevesebbet gondol az elmúlásra. Messze van még, nem foglalkozunk vele, élünk, és ez még így is marad – így nyugtatjuk magunkat. Aztán elmegyünk Vácra, megnézzük a váci múmiákat, és testközelből szembesülünk azzal, hogy a halál elkerülhetetlen, az elmúlás a szemünk előtt hever, és egy szó sem jön ki a torkunkon.

A Memento Mori kiállításon az 1700-as, 1800-as évek elején meghalt váci polgárok múmiáit lehet látni, és azokat a tárgyakat, amelyeket a halott mellé temettek a koporsóban. Feszületek, rózsafüzérek, és egyéb kegytárgyak. Mindegyik más anyagból készült, attól függően, hogy milyen lehetőségei voltak az elhunyt családjának. A legtöbb múmiáról tudják, hogy ki volt: mi volt a neve, mikor és miben halt meg, és mi volt a foglalkozása. 1994-ben teljesen véletlenül találtak rá a Domonkos templom restaurálásakor a templom alatti, elfalazott kriptára. 262 koporsó került elő – benne a természetes úton mumifikálódott testekkel. Egyedülálló felfedezés volt.

Hirdetés


A váci múmiák titka - lejárat a kriptába / Fotó: ORSZÁGKÉP
A váci múmiák titka – lejárat a kriptába / Fotó: ORSZÁGKÉP

Hogyan találtak rá?

A főtéri plébániatemplomot – az egykori domonkos templomot, vagyis a Fehérek templomát  – restaurálták 1994 őszén. Az egyik munkás valami furcsát vett észre – a falban egy apró lyukat talált, és onnan hűvös levegő áramlott ki. Megkopogtatta, és üreges hangot hallott. Elkezdte bontani a falat – de nem tudta, hogy mit talál mögötte. Amikor a fal ledőlt, elképesztő látvány tárult elé. Egy lépcsőt talált, amin óvatosan lement. Egy kriptát rejtett a mélység. Több száz koporsóval. Azonnal szólt a plébánosnak, aki felvette a Tregor Ignác múzeummal a kapcsolatot.

A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP
A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP

Kiderült, hogy a kriptát 150 évvel azelőtt elfalazták, aztán feledésbe merült. Senki nem tudta, hogy ott a templomban egy 262 koporsót rejtő kripta nyugszik.

A koporsókban egykori váci polgárok részben- vagy teljesen – mumifikálódott testét találták meg. Férfiak, nők, gyerekek, mesteremberek, szerzetesek, papok, katonatisztek, hivatalnokok. Emellett több mint 40 elhunyt testét őrizte egy nagy, közös koporsó (osszárium).

A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP
A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP

A kripta az 1730-as évektől csaknem száz éven át fogadta be a templomhoz kötődő hívek földi maradványait. Először csak rendtagokat temettek ide, aztán a támogatókat, tehetősebb váci polgárokat.

A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP
A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP

A koporsókban elhelyezett tárgyak többsége is szinte teljesen épen került elő: csaknem 1800 darab.

Rózsafüzérek, feszületek, és egyéb kegytárgyak: fából, viaszból vagy fémből, esetleg aranyozottan. Attól függően, hogy ki mit engedhetett meg magának abban a korban.

A kriptát a kegyeleti szempontok betartásával feltárták, és a megdöbbentő leletanyag egy részét kiállították.

A munka évekig tartott, hiszen rengeteg kutató dolgozott a múmiákon: nemcsak várostörténeti kutatók, demográfusok és helytörténészek kutatták a leletet, hanem például bakteriológiai vizsgálatok is zajlottak. A kiállított tárgyak mellé számokat írtak, ezek alapján meg lehet találni pontosan, hogy kié volt az a feszület vagy rózsafüzér.

A koporsók

A múzeumban egy kedves hölgy vezet minket. Már amikor lemegyünk a középkori pince lejáratán, megcsap a dermesztő hideg.

Lent gyönyörűen festett, színes koporsók. Vannak köztük egészen kicsik, amelyekbe a csecsemőket temették, aztán gyerekkoporsók, és felnőtt koporsók is. A színük és mintázatuk eltérő, de egyben hasonlóak: nagyon díszesek.

Festett, színes koporsók / Fotó: ORSZÁGKÉP
Festett, színes koporsók / Fotó: ORSZÁGKÉP

„Korábban nem volt Magyarországon még hasonló feltárás sem” – mondta kísérőnk. “A kutatási munkák során mindenről fotók, dokumentációk készültek, a koporsókat, tárgyakat fertőtlenítették, megtisztították, és minden egyes darabot külön alaposan megvizsgáltak. Lényegében a 18. századi történelem tárult elénk – testközelből. A feltárt koporsókban váci polgárok múmiáit találták az ő tárgyaikkal.”

A koporsók színe és mintázata eredeti.

„A barokk korszakban rendszerint ilyen festett koporsókban temetkeztek. A barokk ember halálhoz való viszonya egészen más volt, mint a mai embernek. Mi azt gondoljuk, hogy a halál messze van, nem is foglalkozunk nagyon vele, és nem is akarunk. Úgy hisszük, az elmúlás valahogy nem érit minket – pedig legbelül persze tudjuk, hogy mindannyian elmegyünk egyszer, de mégis hárítjuk a gondolatot. A barokk korban úgy gondolták, hogy a halál az életük fő műve. Egész életükben erre készültek.” – mondta kísérőnk.

"A halál, életük fő műve volt" / Fotó: ORSZÁGKÉP
“A halál, életük fő műve volt” / Fotó: ORSZÁGKÉP

A kiállításon láthatók olyan koporsók, amelyeket a család díszített, és olyanok is, amelyeket mesteremberek.

Eredeti színezetű és mintázatú koporsók / Fotó: ORSZÁGKÉP
Eredeti színezetű és mintázatú koporsók / Fotó: ORSZÁGKÉP

„Különböző motívumok, virágok, mint múlandó szépségek, hajtások. homokóra, kasza, eltört vagy kialudt gyertya, – ezek mind az elmúlást szimbolizálták. Vagy ott van Krisztus a keresztfán. A koponyák és a lábszárcsontok is megjelennek – ami nekünk furcsa volt, mert a tudósok nem tudták, hogy a keresztény motívumrendszerben használták a koponyát és a csontokat is. De úgy tűnik, ebben a korban ez szokás volt. Az 1760 utáni időszakból származnak azok a koporsók, amelyek fedelére a megfeszített Krisztust festették, a keresztfa tövében az első ember, Ádám koponyájával. A koporsók nagy részén jól olvasható magyar, német vagy latin nyelvű felirat fut körbe, mely az elhunyt nevét, életkorát halála idejét, esetleg foglalkozást jelzi. A korszak élet és halálfelfogására utal a néhány koporsón olvasható, az elmúlásra figyelmeztető „memento mori” felirat. Vagyis: emlékezz a halálra.”

Memento Mori: Emlékezz a halálra / Fotó: ORSZÁGKÉP
Memento Mori: Emlékezz a halálra / Fotó: ORSZÁGKÉP

A koporsókat úgy találták meg 25 éve, hogy egymásra voltak helyezve. Alul a legnagyobbak, fölötte a kisebbek, és legfelül a legkisebbek. Az évszázadok során a faanyagok mozgása és korrodálása miatt persze elcsúsztak a koporsók, de így is rendezettek álltak, amikor megtalálták azokat.

„A koporsók elhelyezése nem a családok szerint történt – bár jó lenne ezt hinni. Inkább a praktikum diktálta az elhelyezést. Mivel a levegő jól cirkulált, így csaknem az összes épségben megmaradt, de a legfelső, kis koporsókat érte a legjobban a légmozgás, így azok a legépebbek.”

A testek természetes úton mumifikálódtak

„A kripta jól szellőzött, állandó volt a légcsere, a levegő páratartalma is megfelelő volt, így nem indult el a testek bomlási folyamata. Ráadásul a testek alá és köré faforgácsot tettek, és a nedvességet az felszívta, így a test teljes elbomlása nem indult meg. A testek a víztartalmuk 90%-át elveszítették.”

A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP
A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP

A kiállításon jelenleg három múmiát állítottak ki.

A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP
A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP

„Az egyik egy polgárasszony, aki 50-55 éves korában halt meg. Róla nem tudunk túl sokat. A középső múmia Salamon Magdika, aki 9 éves korában hunyt el 1795-ben. A harmadik múmia pedig Stefanovics György, szabómester, szabadidejében uzsorás, aki 60 éves kora körül halhatott meg.” – mondja a múzeumi tárlatvezető.

A testeken látható ruhák, cipők, szalagok pedig az eredetivel megegyező replikák.

A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP
A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP

A 252 koporsóban 253 múmia volt, mert az egyikben egy anyát temettek el a gyerekével. Az anya a szülés közben meghalt. Már tudták, hogy nem éli túl a szülést, ezért gyorsan papot hívtak. Feladta az utolsó kenetet, és az asszony utána meghalt.  A kicsit ezután császármetszéssel emelték ki – a császármetszés helye a múmián jól látható a tudósok elmondása szerint. Mivel a pap ott volt, meg is keresztelte a gyereket, de a kisfiú is meghalt néhány órán belül. Így az anyát és a gyerekét egy koporsóban temették el a kriptában.

Találtak a múmiák között egy apácát is – a szívét kivágták. A kutatások során kiderült, hogy az apáca éppen szülővárosába tartott Vácon keresztül, amikor meghalt. A szívét halála után vágták ki, azt a szülővárosában temették el, a testet pedig Vácon, a kriptába.

A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP
A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP

Azt is tudják a tudósok, hogy az elhunytak többsége tbc miatt halt meg – akkoriban ugyanis nagyon terjedt ez a betegség.

A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP
A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP

Mivel a mumifikálódott testekben a belső szervek is megmaradtak, számtalan vizsgálatot lehetett végezni. Ezen kívül a fogkőmintákból az étkezési szokásokat is megismerhették a kutatók.

A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP
A váci múmiák titka / Fotó: ORSZÁGKÉP

Az eredményekből – mintha egy mozaik darabkákat összeillesztenénk – rekonstruálhatók a 150-250 évvel ezelőtti város lakóinak jellemzői: a megélt életkor, az átélt sérülések, betegségek, az életmód, a szokások és a rokoni kapcsolatok, de még az arcvonások is.


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés