Kaland a láperdőben, ahol soha nem látott állatot találtunk – fogalmunk sem volt, mi az

 

„Egy óra alatt lehet végig sétálni a láperdőn. Több elágazás is lesz, de mindig balra kell menni.” – mondja a pénztárnál a hölgy, amikor belépünk a tatai Fényes Tanösvényre. Egy óra a lápban – gondoltam. Végig hidakon, pallókon, fából épített járdákon kell menni. Amikor beléptünk, valamiféle furcsa borzongás fogott el.

1350 méter hosszan kanyarog a láp fölé, cölöpökre épített ösvény. Végig információs táblák övezik, ahol el lehet olvasni, hogy mit látunk, vagy hogy milyen élővilág jellemzi a mocsaras, lápos egyedülálló vidéket. Először a Sarki-forrás tó mellett sétálunk el, aztán az ösvény tényleg elágazik, de mi betartjuk az utasítást: mindig balra.

Fényes tanösvény / Fotó: ORSZÁGKÉP
Fényes tanösvény / Fotó: ORSZÁGKÉP

Megcsap a láp szaga – tipikus mocsárvilág. A lábunk alatt a víz, a mocsár, de mi felette, a palló-járdán sétálunk. A fák, növények vízben, mi száraz lábbal fölöttük. Hihetetlenül izgalmas turisztikai élmény. Fogalmam sem volt, hogy ilyen létezik Magyarországon. Kalandos az út, van, ahol kötélhídon kelünk át a lápon, a tiszta vizű források felett, a láperdő égerfái között. Páratlan természeti jelenség.

Elapadtak a források, aztán újra ontani kezdték a vizet

Tatán régen rengeteg forrás volt – vizük pedig kristálytiszta. A legnagyobb források éppen itt, a Fényesen törtek fel évszázadokon át. Aztán elkezdődött a bányászat az 1950-es években Tatabánya környékén, és a nagy vízhozamú források 1973-ra elapadtak.

A rendszerváltás után sorra bezártak a bányák, így lassan újra elkezdték ontani a vizet a források, és 2001-re megtelt vízzel újra a lápos. A természet visszavette, ami az övé – az állat- és növényvilág újra elburjánzott a területen.

Az fából, cölöpökre épített gyalogösvényt három éve építették meg. Szigorúan védett természetvédelmi terület. 2006 óta a világ legértékesebb vizes élőhelyeit védő nemzetközi Ramsari Egyezmény helyszínei közé tartozik.

Fényes tanösvény / Fotó: ORSZÁGKÉP
Fényes tanösvény / Fotó: ORSZÁGKÉP
Valamiféle fura állat mocorog a mocsár partján

Ennyit a múltról, folytassuk a sétánkat. Úgy érzem magam, mint amikor a Gyűrűk urában Frodó, Samu és Gollam a Holt lápon át vágtak át – teljesen olyan a vidék. Csak annyi a különbség, hogy nem kell a mocsárban tapicskolni.

Elképesztően érdekes, amikor a pallósor olyan területre kanyarodik a lápon belül, ahol a földből forrásvíz tör elő, teljesen kiszámíthatatlanul – akárhová néz az ember a mocsárban, itt-ott buborékok jelennek meg, ahol feltör a víz.

Ezután érünk a leglátványosabb részhez, ahol egy kilátóba is fel lehet menni. Ez a Nagy-Égeres. A lápból kiálló fatörzsek félelmetes látványt nyújtanak.

Már szürkült, egyre mágikusabbá vált a táj.

Ahogy tovább sétáltunk, egy újabb érdekességre bukkantunk – itt volt a függőhíd, amin át lehetett sétálni. Kissé vizes lett a lábunk, mert a híd közepén beleért a lápba a padló, de mit sem törődtünk vele. Ekkor ugyanis már túl voltunk az egyik legérdekesebb élményen: két állatot pillantottunk meg a láp szélén. Fogalmunk sem volt, hogy mik azok. Ráadásul ezek a rágcsálók nem féltek tőlünk. Fél méterre sem voltak, és vígan falatozták a zöldet a mocsár szélén. Már azon gondolkodtam, hogy megsimogatom az egyiket. Hihetetlen. Földbe gyökerezett a lábunk, és csak bámultuk ezt a két, furcsa állatot. A farka olyan volt, mint a patkányé. A feje pedig olyan, mint a hódé vagy hörcsögé.. inkább hód. Igen. De ez az állat se nem hód, se nem patkány, de még csak nem is hörcsög. Kb. 20 centi magasak voltak. Egy család jött arra, ők is leálltak fotózni a két fura kis élőlényt – még ekkor sem rettentek meg az állatok. A családból az édesapa azt mondta, hogy valószínűleg nutria, de igazából ő sem tuja.

A gugli a barátunk, gyorsan rákerestem a nutriára, és bingó. Az volt. Nutria. Soha nem láttunk nutriát – még állatkertben sem.

Fényes tanösvény / Fotó: ORSZÁGKÉP
Fényes tanösvény / Fotó: ORSZÁGKÉP

A nutria-kaland után nem sokkal véget ért a tanösvény. Azt hiszem, minden évszakban érdemes ide eljönni. Télen ne várjuk azt, hogy befagy a láp, mert a forrásvizek 20-22 fokosak. Szigorú szabályokat kell betartani – például esőben vagy viharban nem lehet bemenni, stb. -, de ezek mind a látogatót szolgálják, ugyanis a tatai Fényes Tanösvény mocsárvilága meseszép, de rossz időben veszélyes lehet.