Ki volt Szent Márton, honnan ered a püspökfalat kifejezés, és miért libát eszünk ilyenkor?

 

Tours-i Szent Márton ünnepnapjához, november 11-hez sok népszokás és néphit is kapcsolódik Magyarországon. Ilyenkor libát eszünk, van, aki ajándékot ad, és többen felvonulást is szerveznek. De ki is volt Szent Márton, és miért éppen a liba kapcsolódik az ünnepnaphoz?
Szent Márton – kettévágta köpenyét, felét egy koldusnak adta

Saváriában – a mai Szombathelyen – született Kr. u. 316-ban vagy 317-ben – ezt nem tudták a kutatók pontosan megállapítani. Mivel apja jómódú katonatiszt volt, jutalomból Itáliában birtokot kapott, így a család ott telepedett le. Márton 12 évesen döntött úgy, hogy felveszi a kereszténységet. Legendásan segítőkész, jóindulatú ember volt. A feljegyzések sok történetet említenek róla. Egyszer például egy téli estén találkozott egy koldussal, akit rablók fosztottak ki és meg is verték. Márton a saját köpenyét kettévágta kardjával és a felét a koldusnak adta. Ezután álmában megjelent Jézus a koldusnak adott köpenydarabban.

Készítette: Père Igor – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0,
Forrás: https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=8756163

Később ismét Saváriába költözött a család, de mivel a 4. században erősödött az eretnek ariánus mozgalom, Mártont elűzték szülőföldjéről, így ismét Itáliába ment. Ligugében megalapította az első európai szerzetes kolostort. 371-ben Mártont Tours püspökévé választották, de ő tiltakozott ez ellen. A legenda szerint egy libaólban rejtőzött el, de a ludak elárulták gágogásukkal.

Készítette: Pan Peter12 – Saját kép, CC BY 3.0,
Forrás: https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=15357830

A szülőháza felett álló Szent Márton-templom, Szent Márton-kút, mögötte a Szent Márton Látogatóközpont

Szent Márton nagyon fontos hittérítő munkát végzett, a pogány falvak többségét megtérítette. Életét csodák és gyógyulások kísérték a feljegyzések szerint. Szent Mártont már a honfoglalás előtt tisztelték Pannóniában, a hagyomány szerint álmában segítette Szent Istvánt és az országot, ezért Szűz Mária után Tours-i Szent lett Magyarország patrónusa.

Márton-napi szokások – innen ered a püspökfalat kifejezés

Az biztos, hogy Márton napja – november 11-e – zárja le a gazdasági évet, befejeződnek a szántóföldön a munkálatok, de ez a negyven napos karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap is, amikor bőségesen ehet és mulatozhat az ember. Ezen a napon kóstolják meg az újborokat is, és vágják le a tömött libákat. Bálokat, vásárokat is tartottak. A hagyomány szerint ilyenkor tilos volt takarítani, mosni, teregetni, mert az az állatok pusztulását okozta. A hagyományos fogások között volt a libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy krumpligombóccal. Így szólt a mondás, vagy rigmus: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Szokás volt a liba húsából küldeni a papnak is – innen ered a püspökfalat kifejezés.

forrás: Pixabay
forrás: Pixabay

A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis az újborral koccintottak. Úgy tartották, hogy minél több újbort isznak, annál több erejük lesz, és annál több egészséget töltenek magukba.

A sült liba mellcsontjából jósoltak: ha a csont barna és rövid, akkor sáros tél lesz, ha hosszú és fehér, akkor havas. De az aznapi időjárásból is született egy rigmus: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe a tél, ha barnán, kemény a tél várható.” vagy: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsony vízben poroszkál.”

forrás: Pixabay

Több helyen fáklyás felvonulást is tartanak ezen a napon – ez a szokás német nyelvterületről terjedt el, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberkehez.

Ajándékozni is szokás Márton napján. Ilyenkor fizette meg ugyanis a gazda a pásztoroknak az úgynevezett „bélesadót”, vagy „rétespénzt”. A pásztorok pedig egy többágú vesszőt ajándékoztak a gazdának. A Dunántúlon az volt a szokás, hogy Szent Márton napjának estéjén a pásztorok végig járták a házakat, köszöntőket mondtak és dús lombú nyírfavesszőt tartottak a kezükben.

Az egész országban Márton-napi programok lesznek

Ezen a napon az egész országban hagyományőrző események és gasztronómiai programok várják a látogatókat.

A Szentendrei Skanzenben november 10-én és 11-én Szent Márton Újborfesztivál és Libator lesz, különböző libaételekkel, ősz finomságokkal és kézműves borokkal. Begyújtják az öreg házak kemencéit, tollat fosztanak, és a látogatók meséket hallgathatnak, de megkóstolhatják a sülteket is.

Szentendrei skanzen
forrás. Pixabay

A gyerekeknek különböző foglalkozásokat tartanak, de megnézhetik a Langaléta Garabonciások gólyalábas előadásait is naponta többször.

Siófokon, a Fő téren november 16-18. között Libadalom elnevezéssel programsorozat várja a vendégeket.

De Márton-napi libalakoma lesz egész novemberben a móri Öreg Prés Fogadóban is.

forrás: Pixabay

Hajdúszoboszlón Márton-napi torkoskodás lesz három napon keresztül. Új borral, libából készült ételekkel várják a látogatókat a vendéglátók.

(forrás: wikipedia, programturizmus.hu)