Mostantól a Nemzeti Múzeumban láthatók a Seuso-kincsek – megtalálása és hazahozatala krimibe illő történet

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Bűnügyi regénybe illő történet a Seuso-kincsek megtalálása és a kutatása. Még a hetvenes években bukkant a leletre Kőszárhegyen egy helyi fiatalember, akit nem sokkal később meggyilkoltak. Aztán a kincs eltűnt. Hosszú huzavona után 2014-ben és 2017-ben került vissza Magyarországra a lelet összes darabja. A Seuso-kincs néven ismert késő-római ezüst leletegyüttes a 4. századi Pannonia kultúráját bemutató, új kiállítás részeként tekinthetők meg péntektől a Magyar Nemzeti Múzeumban Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója hangsúlyozta, hogy a Seuso-kincs a világ egyik legértékesebb késő római leletegyüttese.

Ki volt Seuso, és ki találta meg a kincseit?

Seusóról keveset lehet tudni. Egyetlen tányér őrizte meg a nevét. A kutatók úgy gondolják, hogy nem tartozott a római birodalom hatalmi elit tagjai közé, de mindenképpen gazdag volt. Azt is tudják, hogy legalább egy nagybirtokkal rendelkezett, amely éves jövedelme képezte vagyonának alapját. Ez a birtok valahol a Balaton közelében lehetett. Ezt az egyik Seuso-tálon is ábrázolták.

Seuso kincs
Seuso kincsek / Fotó: ORSZÁGKÉP
Hirdetés

Az 1970-es évek közepén a Balaton közelében, Kőszárhegyen egy helyi fiatalember találta meg a kincset. Úgy hitte, az álma valóra vált, ugyanis hihetetlenül értékes volt a lelet, ezt már ő is sejtette. Azután krimibe illő történet követte az óriási felfedezést.

A kincs megtalálóját felakasztva találták meg – öngyilkossággal zárták le a nyomozást. Pedig a holttestet úgy találták meg, hogy a lába leért a földre, sőt, a talajon támaszkodott, a térde is megrogyott. A környéken talált lábnyomokból pedig kiderült, hogy hárman érkeztek a helyszínre, de csak ketten távoztak onnan. 1993-ban újra nyomozni kezdtek az ügyben, és kiderült, hogy a kincs megtalálóját meggyilkolták. A gyilkosság hátterében pedig egy ismeretlen, nagy értékű régészeti lelet állhat.

A kincs pedig eltűnt még akkor, 1978-ban, amikor meggyilkolták a megtalálóját. Aztán az 1980-as években újra felbukkant a nemzetközi műkincspiacon. Megvételre kínálták a világ múzeumainak. De senki nem akarta megvenni, mert a páratlan lelet papírjai hamisak voltak. Aukciókon is próbálkoztak az eladásával, de az is kudarcot vallott. Ezután a magyar állam bejelentette az igényét a kincsre.

New Yorkban, 1993-ban és 1994-ben zajlott egy per a kincs tulajdonjogának megállapítására. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a korábbi birtokosainál, egy angol befektetőcsoportnál maradjon a lelet. Ezután nem tudták kutatni a kincs darabjait, és eladni sem lehetett.

2014-ben állapodott meg a magyar állam a kincs birtokosával, és tett pontot az ügyre. Az első részlete még abban az évben, a második részlete 2017-ben érkezett vissza Magyarországra.

Seuso kincs
Seuso kincsek / Fotó: ORSZÁGKÉP
Sok helyen bemutatták már

Varga Benedek, a múzeum főigazgatója elmondta,  hogy a leletegyüttes darabjait korábban az Országházban, majd hat magyarországi városban, illetve egy ideiglenes tárlaton a Nemzeti Múzeumban is bemutatták.
Az állandó kiállítás a legkorszerűbb műtárgyvédelmi és múzeumtechnikai követelményeknek megfelelő termekben vezeti be a látogatót a késő római Pannonia elitjének világába, kontextusba helyezve a Seuso-kincs 14 ezüstedényét, az elrejtésükre szolgáló rézüstöt és a leletegyütteshez köthető kőszárhegyi ezüst quadripust (négylábú állvány) – közölte Varga Benedek.
Mráv Zsolt, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a tárlat bevezető terme azokat a témákat illusztrálja, amelyek közelebb visznek Seuso és a késő császárkori római elit életének megértéséhez. Ebben a térben a közönség nyolc témán és számos pannóniai lelőhelyű luxus-, illetve használati tárgyon keresztül ismerheti meg a rómaiak ezüsttárgyakhoz fűződő viszonyát, az arisztokratikus elit önmagáról alkotott képét és kereszténnyé válását.
Mráv Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Múzeum most megnyílt kiállításán először látható együtt a Seuso-kincslelet darabjaival az a korábban szintén Kőszárhegyen előkerült quadripus, amelyet a kutatók a Seuso-tárgyegyütteshez kötnek.
A tárlathoz fotókkal gazdagon díszített album is megjelent, amely részletesen megismerteti az olvasót a Seuso-kincs mindegyik darabjával, a leletegyüttes párhuzamaival, valamint a kutatás részleteivel is.

(MTI)


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés