Ráckeve – meseváros a folyó partján

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Percek alatt halkult el a piaci nyüzsgés, már csak egy-két sátor tartotta magát, húzta az időt, nem kezdett el pakolni a tulajdonos, hátha még valaki arra téved, és vásárol valamit. Aztán délután egy óra körül minden piaci árus összerakta a maradék portékát, bepakolta az autóba, és elhajtott. Ráckevén a csónakos piac bezárt. Persze, mi is későn érkeztünk – dél már jócskán elmúlt -, nem is számíthattunk másra. Azért egy percnyi hangulatot elcsíptünk: a folyó partján végig, csaknem egy kilométer hosszan várja a vásárlókat a híres csónakos piac szerdán és szombaton – persze, reggeltől délután egyig. No, sebaj, a piacról lemaradtunk, de Ráckeve tartogatott nekünk még meglepetéseket. Kedves, kicsi város, tele gyönyörű épületekkel, régi kis utcácskákkal… Órákig sétáltunk, még a borongós, hűvös őszi idő sem tántorított el. A kisváros ugyanis lenyűgöző.

Ráckeve híddal, Dunával / Fotó: ORSZÁGKÉP
Ráckeve híddal, Dunával / Fotó: ORSZÁGKÉP

A háromnemzetiségű város

Árpád törzse foglalta el a szigetet a rézkorban – később az Árpád-házi uralkodók kedvenc vadászterülete volt. Az 1400-as évek közepén szerbeket telepítettek ide, az Al-Duna menti Keve városából menekültek a török elől. Akkor a várost Kis-Kevének nevezték. Később kapta a Rác-keve nevet. A szerbek 1487-ben építették meg a Boldogasszony Templomot, amely ma is Ráckeve egyik építészeti különlegessége.

A szerb Boldogasszony templom / Fotó: ORSZÁGKÉP
A szerb Boldogasszony templom / Fotó: ORSZÁGKÉP
Hirdetés


Mátyás király idején fontos központ volt. A török hódítás azonban a XVI. században Rákcvét sem kerülte el. A várost kifosztották, a lakosság elmenekült. Aztán hamar újra fejlődésnek indult: a reformáció idején a város püspöki székhely lett. 1698-ban a törökverő Savoyai Jenő birtoka lett. Az új földesúr felépítette a kastélyát. A XVIII. században német telepesek érkeztek, így három nemzetiségűvé vált a város: magyarok szerbek és németek lakták.A XIX. században épült meg a régi fahíd helyett az új vashíd. Ekkor épült fel az új városháza is a régi helyén.

A régi vámház a hídon / Fotó: ORSZÁGKÉP
A régi vámház a hídon / Fotó: ORSZÁGKÉP

Tűztorony, malom és az egyedülálló szerb templom

A túlpartról nézve Ráckeve úgy fest, mintha egy mesekönyv képét néznénk: egy kis híd szeli át a folyót, a távolban templomtornyok, házak, egy malom a folyón… nem bírunk betelni a látvánnyal. A hídon átérve letesszük gyorsan az autót, inkább sétálunk.

Ráckevei mesekönyv / Fotó: ORSZÁGKÉP
Ráckevei mesekönyv / Fotó: ORSZÁGKÉP

Az első, amit meglátunk, a Tűztorony Kilátó, és annak varázslatos épülete. Itt volt a középkorban a városháza, aztán 1901-ben épült fel annak helyén ez a szecessziós stílusú tornyos épület. Sokáig nem lehetett látogatni, majd 2009-ben megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt is a Tűztorony-kilátó, amely 40 méter magas. Tiszta időben a budai hegyek is tisztán láthatók. Az épületben egyébként ma a Ráckevei Járási Bíróság működik.

A partra sétáltunk ezután, ahol a csónakos piac árusai már pakoltak, így azt nem tudtuk megnézni. A helyiek persze rögtön mondták, hogy sajnálhatjuk, mert ez igazi kuriózum. A piacon házi finomságok közül válogathat az ember, ráadásul tényleg nagy a piac, csaknem egy kilométer hosszan húzódik a folyó partján.

A piacról ugyan lemaradtunk, de a Hajómalom épületét megnéztük.

A híres ráckevei Hajómalom / Fotó: ORSZÁGKÉP
A híres ráckevei Hajómalom / Fotó: ORSZÁGKÉP

Ez Magyarország utolsó hajómalmának – az úgynevezett Gyurcsik-féle 12-es sorszámú hajómalom – működő rekonstrukciója, amely 2007 és 2010 között épült fel. A malmot eredeti írásos emlékek, dokumentumok, fotók és rajzok alapján építették újra. Persze, ősz végén már zárva tart, de tavasztól nyár végéig az őrlési technológiát is meg lehet nézni.

Visszasétáltunk a város központjába a szűk sikátorszerű utcácskákon át.

Réckeve tele van romantikus utcácskákkal / Fotó: ORSZÁGKÉP
Réckeve tele van romantikus utcácskákkal / Fotó: ORSZÁGKÉP

Közben a katolikus templomot is megnéztük, amely 1791 és 1799 között épült Copf stílusban. Ide is be szerettünk volna menni, mert olvastuk, hogy számos értékes kegytárgyat őriz, de zárva volt.

A református templomot is megcsodáltuk. Nemcsak az épület gyönyörű, hanem a környezete is.

Református templom Ráckevén / Fotó: ORSZÁGKÉP
Református templom Ráckevén / Fotó: ORSZÁGKÉP

Kirándulásunk végén mentünk el a Szerb Nagyboldogasszony templomba.

Oda szerencsére bejutottunk, és csodát láttunk.

A Szerb Nagyboldogasszony templom / Fotó: ORSZÁGKÉP
A Szerb Nagyboldogasszony templom / Fotó: ORSZÁGKÉP

Ez Magyarország egyetlen fennmaradt gótikus szerb temploma, amely 1487-ben épült. A falait késő-középkori balkáni stílusú freskók díszítik.

Késő-középkori balkáni stílusú freskók / Fotó: ORSZÁGKÉP
Késő-középkori balkáni stílusú freskók / Fotó: ORSZÁGKÉP

A templom szentélyét egy ikonokkal, faragványokkal díszített ikonsztáz választja el. A freskók és a festések eredetiek – egészen lenyűgöző látni a XVIII. századi templomi falfestményeket.

A templom ajtaja, zárja is eredeti – kőbe vésett szerkezet, amely talán a világ legbiztonságosabb zárja.

Eredeti az ajtó és a zár is / Fotó: ORSZÁGKÉÉP
Eredeti az ajtó és a zár is / Fotó: ORSZÁGKÉÉP
A Szerb Nagyboldogasszony templom / Fotó: ORSZÁGKÉP
A Szerb Nagyboldogasszony templom / Fotó: ORSZÁGKÉP

A harangtornyot külön építették meg 1758-ban.

A harangtorony később épült / Fotó: ORSZÁGKÉP
A harangtorony később épült / Fotó: ORSZÁGKÉP

A templom kertjében sétálva úgy érezheti magát az ember, mintha valami középkori film díszlete között sétálna – de valójában egész Ráckevén hasonló érzésünk volt.

A Szerb Nagyboldogasszony templom / Fotó: ORSZÁGKÉP
A Szerb Nagyboldogasszony templom / Fotó: ORSZÁGKÉP

Békés, nyugodt kisváros, gyönyörű régi épületekkel, kedves emberekkel, csodálatos környezetben, a folyó partján. Valahogy az volt az érzésünk, hogy itt nagyon jó lehet élni – Ráckeve valóságos meseváros.

A Szerb Nagyboldogasszony templom / Fotó: ORSZÁGKÉP
A Szerb Nagyboldogasszony templom / Fotó: ORSZÁGKÉP

Van még itt ugyan egy látnivaló, amelyet hirdetnek is a turisztikai kiadványok, ez a Savoyai-kastély, amelyet 1701-ben kezdtek el építeni. A kastély a világi barokk építészet első hazai emléke. Csakhogy nem látogatható. Még a kastélykertbe sem lehet bemenni. A helyiek közül többen azt mondják: valaki valamikor megvette, vagy használatba vette, ki tudja, hogyan. A lényeg, hogy nem lehet bemenni, így hiába is hirdetik a kiadványok, hogy milyen szép a kastély, teljesen felesleges, mert az lényegében nem létezik az emberek számára. Így mi sem fotóztuk le – mert hát minek, ha úgysem lehet megnézni.


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés