A tulaj a Svejkben található – mesék Pilisszentlélekről

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

 

A két domb között, a völgy vonalában vettük észre teljesen véletlenül az eldugott falut körülbelül nyolc-tíz évvel ezelőtt. Valahogy megtaláltuk azt a rejtett hajtűkanyart is, amelyre ráfordulva leértünk a völgybe, és megláttuk a falu nevét: Pilisszentlélek. Ez olyan, mint egy költemény. A falu is, ott, a völgyben, és a neve is. Ízlelgettem: Pilisszentlélek… Nyár volt, meleg, ittunk a helyi kocsmában egy-egy kólát – emlékszem, a teraszon megtámadott minket egy darázs, de megúsztuk -, aztán sétáltunk a főutcán fel-alá, és nézegettük a házakat. Jó lenne itt venni egy kisebbet, és néha idejönni pihenni, elbújni, bekuckózni, mert itt ugyan senki sem zavar, hiszen mióta itt sétálunk, azóta egy lélekkel sem találkoztunk, egyetlen árva kutyán kívül. Nos, hát mára sok minden változott a falu életében – ma már rengetegen ismerik, valóságos „zarándokhely” lett, amióta kiderült, hogy ott forgatják a híres magyar sorozatot, a Mi kis falunkat.  Most, amikor ott jártunk, családok, barátok, kisebb-nagyobb csoportok álltak fel a híres kocsma teraszára, és egymást fotózták…  A főúton nagy volt az autóforgalom is, szóval: oda a falu nyugalma. De lehet, hogy nem így van, csak éppen egy szabadnapon jártunk ott, és hét közben, munkanapokon ugyanolyan csendes, mint akkor, amikor először jártunk Pilisszentléleken.
„Hutás” András, az üvegesmester

Ezen a képen jól látszik, ahogyan a falu megbújik a völgyben – most különösen látványos, hogy nincsenek lombok. A Pilis és a Visegrádi-hegység között, a Szentléleki völgymedencében fekszik. A Pilisi Tájvédelmi Körzet és a Duna-Ipoly Nemzeti park része. Ma alig 300-an lakják.

Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP
Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP

A településen kőeszközöket találtak, amely azt bizonyítja, hogy már az őskorban is lakott volt. Az Árpád-korban királyi vadászterület, de 1236-ban a szentkereszti pálosoknak adományozták az egész területet.

Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP
Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP

A török időben elpusztult a falu és a pálos kolostor is. Amikor a törökök elfoglalták Budát, majd Esztergomot, a falu is teljesen elnéptelenedett.

1703-ban aztán a pálosok üveges mestert telepítettek a faluba. András mester volt a neve – és ő volt a szentléleki völgy első lakója a középkor után. Mivel üveges volt, mestersége után „Hutás” Andrásnak nevezték el. A települést pedig Hutának kezdték nevezni a környéken élők. Még ma is ki van írva a Pilisszentlélek tábla alá az, hogy Huta.

Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP
Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP

A pálosok ezután az 1740-es és 1830-as években tótokat telepítettek ide. A falu lélekszáma 200 és 500 között mozgott. Az itt élők főleg mészégetésből, fakitermelésből és szőlőtermesztésből éltek.

Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP
Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP
Kocsma, templom és falumúzeum

Na, és hol volt „Hutás” András műhelye? Hát, a híres kocsma volt a műhely – a ma olyan népszerű „Teca kocsmája”. Ez az épület nemcsak a sorozat központi épülete, hanem a falué is – ugyanis András mester ebben a házban rendezte be az üveges műhelyét. Ma leginkább szelfiznek az emberek a kocsma előtt – és csak kevesen tudják, milyen fontos épület ez a falu történetében.

Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP
Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP

A kocsmával szemben vezet felfelé egy szűk utcácska – ezen haladva érünk el az apró templomig.

Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP
Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP

A falunak egyébként az 1760-as évekig nem is volt temploma. Akkor épült egy torony nélküli kis kápolna, és annak helyére az 1800-as évek közepén épült ez a templom. Később, 1938-ban bővült két oldalhajóval.

Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP
Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP

A templom előtt egy székelykapu áll, amelyet erdélyi fafaragók készítettek 1984-ben, Pünkösd ünnepére.

Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP
Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP

A falu központja felé sétálva a falumúzeumot találjuk, amely jellegzetes, pilisi-szlovák népi építészeti stílusú ház.

Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP
Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP

Itt található a község helytörténeti és néprajzi gyűjteménye, a régészeti leletek, dokumentumok, és iratok, amelyek bizonyítják, mennyire régóta lakják a települést.

A pálos kolostor titka

Az egyetlen magyar alapítású középkori szerzetesrend, a Magyar Pálos Rend története szempontjából a Pilis területe meghatározó. A pálos rend alapítóját, Özséb esztergomi kanonokot a pilisi erdőkben élő remeték sokszor felkeresték. Aztán 1246-an maga Özséb is lemondott a javairól, és az erdőbe költözött a remete társai közé. Pilisszentlélek határában, egy barlangnál telepedtek le, és nem messze onnan, néhány évvel később felépítették az első templomot és kolostort. A Pilisi erdők egyébként királyi vadászterületek voltak – és állt is ott egy királyi vadászház, amelyet egy remetének adományozott a király azzal a kikötéssel, hogy kápolnát és kolostort is építsenek maguknak a ház környékén. 1323-ban I. Károly király is meglátogatta az új kolostort, aztán Nagy Lajos király is töltött itt néhány napot. A kolostor egyre csak gyarapodott, de 1526-ban, a mohácsi csata után a Dunakanyarig jutó török seregek elpusztították.

Az 1700-as, 1800-as években a romos épületek falai még magasan álltak. Az első ásatások 1928-ban voltak. Aztán 1980-tól 1990-ig folytatódtak a kutatások a helyszínen. Egyelőre nem találták még meg sem a 13. századi vadászlakot, sem a korábbi kolostor maradványait.

A pálos kolostor romjai egy rendezett tisztáson találhatók, körülbelül egy kilométerre Pilisszentlélek központjától.

Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP
Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP

Amikor ott jártunk, rengeteg mécses égett a romok között, itt-ott, a falban lévő lyukakba is betéve…

Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP
Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP

Szerettük volna megtudni, hogy miért égnek a mécsesek, és miért tették be az emberek a falakba a gyertyákat. De senki nem tudta a választ.

A tulaj a Svejkben található

Na, jó, hát persze, hogy mi is „Teca kocsmája” előtt parkoltunk le, és az volt az első, amit megnéztünk újra – szép emlékeket ápolva az italozóról. Aztán végig sétáltunk a főutcán.

Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP
Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP

Ami feltűnt, hogy sok ház már régóta lakatlan és romos, több pedig eladó – a legtöbb kiíráson ott a telefonszám is, illetve az is kiírták, hogy a ház tulajdonosa ebben a pillanatban hol található.

Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP
Pilisszentlélek / Fotó: ORSZÁGKÉP

A Svejk pedig nem más, mint a falu másik kocsmája.

Vigyázni kellett, mert nincs járda, így az úton lehet csak sétálni – ott viszont percenkét zúgtak el az autók.

Persze, szabadnap, jó idő, így az emberek felkerekedtek, hogy megnézzék a sorozatbéli „Pajkaszeg”, vagyis Pilisszentlélek nevezetességeit.


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés