Már sörből is diplomázhat Ogre Bácsi Söregyetemén!

Az Ogre Bácsi Söregyetemére mindenki jelentkezhet – felvételizni sem kell. Na, jó, a diplomával sem lehet új állást találni, de hogy érdekes ismereteket szerezhet az ember – ha jelentkezik Ogre Bácsi Söregyetemére -, az biztos. A söregyetem egy budapesti sörözőben működik – nem meglepő módon az Ogre bácsi sörözőjében. A söröző tulajdonosával, a Szent András Sörfőzde ügyvezetőjével, Bukovinszky Lászlóval, és az egyik előadóval, Katona Csaba történésszel beszélgettünk.

Bukovinszky László: „Van index, írásbeli vizsga és volt, aki megbukott”

Te találtad ki az egyetemet. Az első kérdés kézenfekvő: ki Ogre bácsi?

Ogre bácsi egy Magyarországon elismert sörszakértő. Róla neveztük el a sörözőt – és az egyetemet is. Ogre bácsi – akinek a polgári neve Marosvári László – amikor itt van, mindenkinek szívesen mesél az éppen fogyasztott söréről. A söröző falán láthatók róla képek – és mivel a sörözőt és az egyetemet is róla neveztük el, stílusosan különböző személyi kultusszal összefüggő fotókat készítettünk.

Amit tudunk, hogy a sörözőben indítottatok egy egyetemet, ahol sörről szóló előadásokat lehet meghallgatni. Mi volt a cél?

Az, hogy az embereknek némi információt adjunk arról, hogy mi van a poharában. Az utóbbi években elindult a sörforradalom, egyre több jó kézműves sörfőzde nyílik, és az embereket is egyre inkább érdekli az, hogy például hányféle sör van, miből készülnek, és mitől drágábbak, mint a nagyüzemi sörök. Az Ogre bácsi söregyetem a sörforradalom zászlóvivője. A kézműves sör ugyanis nemcsak termék, hanem rengeteg információ is – szemben a nagyüzemivel, amiről túl sokat nem lehet beszélni.

Hogyan képzeljük el a söregyetemet? Komoly előadások zajlanak? Minden előadást meg kell hallgatni? Kötelező a vizsga?

Természetesen nem úgy kell elképzelni, mint egy hivatalos egyetemet. Inkább egy humoros elnevezés a „söregyetem”. Egymástól független előadásokról van szó – egy sör mellett hallgatják az  emberek az előadókat. Nincs gond, ha a korábbi előadásra nem tudott eljönni a „hallgató”, mert teljesen más témákról beszélnek az előadók minden órán.

Milyen témákról tartanak órákat?

Sörtörténetről, kulturális szokásokról, gasztronómiáról, pénzügyről tartunk előadásokat. Például arról, hogy a kézműves sör miért jóval drágább, mint a nagyüzemi. Persze, finomabb, de miért kerül háromszor annyiba? Egyébként erre az előadásra jöttek el a legtöbben. Aztán arról is beszélünk, hogy milyen berendezésekre van szükség egy sörfőzdében. De azt is megtudhatják, hogy otthon hogyan főzhetnek kis tételben sört. Az embereket – akik persze laikusok – mindig meglepi az, hogy mennyi tudás kell a sörfőzéshez. A sörfőző mesternek egyszerre kell szakácsnak, kémikusnak és gépésznek lennie. De a menedzsment sem egyszerű. Tíz éve olvastam egy sörről szóló PHD-dolgozatban, hogy a sörrel kapcsolatos fejlesztések teljesen ellentétesek más élelmiszer-iparági fejlesztésekkel. Míg más iparágakban a fejlődés arról szól, hogy hogyan lehet újat, jobbat kitalálni, a sörnél arról, hogy hogyan lehet ugyanazt a terméket olcsóbban előállítani. A sörforradalom lényege ennek a tagadása. Mert a kézműves sörfőzdék igenis megpróbálnak új, jó minőségű termékeket gyártani – amelyek természetesen drágábbak, mint a tömegfogyasztásra készített nagyüzemi sörök, amelyeknél az alapanyagokat sokkal olcsóbbakra cserélték sok esetben, így nem is lettek annyira jók, de mégis valamiféle sörhöz hasonlítanak.

Kik jelentkezhetnek az egyetemre?

Bárki, természetesen, akit érdekel a sör. Nyilván sörszakértőknek újat nem szoktunk mondani, mert ez egy laikusoknak indított ismeretterjesztő kurzus .Az előadók nem a Szent István Egyetem sörtanszék professzorai, hanem történészek, sörfőző mesterek, sörözők tulajdonosai, és persze – ahogyan mondtam már – megjelenik Ogre bácsi is, az Ogrektor.

Vizsgát is lehet tenni?

Ó, persze, van index, és van vizsga is. Más kérdés, hogy azzal a diplomával nem lehet elhelyezkedni, de mindenképpen poén, ki lehet tenni a falra, és lehet vagánykodni a haverok előtt, az index-szel is és a tudással is, amit itt kapsz. Ez egy laza hangulatú, nem tudományos igényességű, sokkal inkább ismeretterjesztő előadássorozat, ahol olyan dolgokból okosodsz ki, amit talán épp a hétvégi grillparty közben kérdez meg valaki… és te vagy az aki tudja a választ.

Volt, aki megbukott a vizsgán?

Persze, volt, aki kérte, hogy bukjon meg, hogy megismételhesse az „egyetemet”, és volt olyan is, aki a hatból csak egy előadáson volt, és úgy jött el vizsgára, és persze, nem sikerült neki. De semmi baj, jönnek legközelebb. Itt kreditrendszer van, kérem, aki meghallgatta például a sörtörténelmet, de a pénzügyi előadás kimaradt, a következő félévben felveheti ezeket a „tárgyakat”. Ez tényleg nem a „paráról” szól. Ez poén, humor, és főleg ismeretterjesztés. Sör mellett. Amikor kijavítjuk például az írásbeli vizsgadolgozatokat, összeülünk, és megbeszéljük a helyes válaszokat.

Mikor indult az egyetem?

A söröző két éve működik Budapesten, az Ogre Bácsi Egyetemét egy éve indítottuk. Tavaly ilyenkor kezdődött az első félév. Hat előadást szerveztünk – azzal a céllal, hogy aki ezt a hatot végighallgatja, érdemben többet tud majd a sörről. Az volt a terv, hogy ősszel lemegy az első kurzus, levizsgáznak, és tavasszal jöhet a következő csapat, és ugyanezeket az előadásokat tarjuk meg újra – az új embereknek. Jött a vizsga napja, és legnagyobb meglepetésünkre negyven ember, az összes „hallgató” ott tolongott az ajtóban, hogy vizsgázni szeretne Ogre Bácsi Söregyetemén. Az írásbeli vizsga után volt egy beszélgetés, ahol azt mondták, hogy mindenképpen indítsunk egy második félévet, így tavasszal elindítottunk egy újabb hat előadásos sorozatot a „haladóknak”, és az újoncoknak pedig a korábbi hat előadásos képzést kezdtük el.

 

Katona Csaba: Tanár úrnak szólítják

Nyilván – történészként – a te témaköröd a sörtörténet. Mikortól kezdték el kutatni a sör történelmét a tudósok?

Igen, az én témaköröm a sörtörténelem, a főzés és a kereskedelem történelme, valamint a sörfogyasztás története. Sokáig a történelem eseménytörténetet jelentett. Elmondani, hogy mikor mi történt. Politikatörténet és hadtörténet. De kiderült, hogy a történelem nem csak erről szól. A művelődéstörténet nagyon fontos része a gasztronómia, vagyis, hogy mit ettek, mit ittak az emberek az elmúlt évszázadokban, milyen szokások voltak. A sörtörténettel évtizedek óta foglalkoznak – no, nem Magyarországon. De az kétségtelen, hogy a két világháború között volt egy művelődéstörténész, Bevilaqua Borsody Béla, aki két kötetben (A magyar serfőzés története) írta meg a magyarországi sörtörténelmet. Azóta is az a legjobb könyv a témában.

Mi a jelentősége az Ogre Bácsi Söregyetemnek?

Azt látjuk, hogy létezik egy sörfogyasztó réteg, amely nem éri be azzal, hogy iszik. Tudni akarja, hogy mit. Nem profi sörszakértők akarnak lenni, de az egyetemnek nem is ez a célja. Többféle témában tartunk előadásokat, egy sör mellett, nem kell halálosan komolyan gondolni. De egy nagy újdonság mégis van benne – mert sört érintő témában számtalan előadást lehet meghallgatni máshol is. Az, hogy találtunk neki egy formális keretet.

Szeptembertől novemberig zajlanak az előadások, decemberben és januárban vizsga, és tavasztól újra előadásokat lehet hallgatni. Osztálykirándulást is szervezünk, természetesen a békésszentandrási sörfőzdébe. A hallgatók is szeretik ezt a formát. Kifejezetten elvárják, hogy az előadások alatt, a kivetítőn bemutatott anyagot például interneten küldjem el nekik, mert otthon tanulnak.

Miért különleges ez az egyetem?

Mert az emberek nem azért ülnek le ide, mert kötelező. Hanem azért, mert érdekli őket. Tanulni akarnak. Merő viccből tanár úrnak szólítanak, én pedig néha gyerekeknek hívom őket. Sorban állnak az index-szel, hogy írjam alá azokat – a hallgatók között pedig vannak 19 évesek és hatvan évesek is. Tavaly szeptemberben kezdtük ebben a formában, de mi sem gondoltuk, hogy keresztféléves képzést kell indítani, mert egyszerűen van rá igény. Ez a legnagyobb elismerés.