Itt forgatták a Katedrálist – Ken Follett azt mondta, éppen így álmodta meg a kolostort
Az egykori ócsai premontrei kolostor ma református templom. Az eredeti templom a XIII. században épült román stílusban – valószínűleg II. András alapította. Az itt letelepedett premontrei szerzetesek építették a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Olyan tökéletességgel tervezték és építették meg a templomot, hogy a most 800 éves épület a román kor legértékesebb, fennmaradt magyarországi alkotása.
Teljesen véletlenül keveredtünk Ócsára. Lényegében eltévedtünk, és forgolódtunk az autóval a településen ide-oda. Aztán egyszer csak feltűnt a református templom épülete. Hatalmas, gyönyörű templom. Pillanatok alatt leparkoltunk és odasétáltunk. Persze, a kapu zárva volt.
Pedig ide be szeretnénk jutni – ilyen csodát ritkán lát az ember.
Egy idősebb úr olvasgatta a templom előtti hirdetőtáblán a legfrissebb kiírásokat. Megkérdeztem tőle, hogyan lehet bemenni legalább az udvarba. Az úr kedvesen mosolygott, és azt mondta: beenged ő minket, bár most nincs nyitva, de szívesen kinyitja nekünk az ajtót, hogy megnézzük ezt a lenyűgöző templomot.
Nem győztünk hálálkodni. Kifizetjük a belépőt – mondtuk -, de a férfi csak annyit válaszolt: ha a templom perselyébe teszünk valamennyit, azt megköszöni.
Török dzsámi és református templom is volt egyben
Bent elállt a lélegzetünk. Ezt a templomot egyszer mindenkinek látnia kellene.
Néztem a falakat, és azon csodálkoztam, hogy hogyan hordták ide ezeket a köveket. Az úr, aki kinyitotta nekünk az ajtót, már mondta is: „Itt folyt a Duna több ezer évvel ezelőtt. Aztán az ócsai terület elmocsarasodott. Az 1200-as években még tutajjal járható volt, így kerültek ide a budai kőbányákból a kövek, amelyekből ezt a templomot építették.”
Egy 1234-ben készült, az egyházak ellenőrzését tartalmazó jegyzőkönyv említi először. A 12.-13. század fordulóján a templom helyén egy kis falu állt, amelynek a lakóit odébb költöztették és megindult az építkezés – és felépült a templom.
A tatárjárás hatalmas pusztításokat okozott. IV. Béla később visszatelepítette a premontreieket – ők építették újjá a templomot és a kolostort korai gótikus stílusban. Ekkor jelentek meg a csúcsívek, és egyebek mellett ekkor épült a kereszthajó is.
A török hadak űzték el a premontreieket végleg.
A török időkben – a XVI. század közepén – török mecsetként használták, de egyszerre szolgált a magyarok református szent helyeként is.
A férfi ekkor odament egy falba épített fülkéhez, és azt mondta: „ez a templom kelet felé néző fala. A törökök ezt a fülkét azért építették ide, mert ide tették a Koránt.”
1560-ban a református egyház vette birtokba az épületet. Akkor már a templom fedetlen volt, rogyadozott – lényegében a teljes pusztulás fenyegette.
Gróf Teleki József mentette meg – az ő támogatásával állították helyre, és építették át a templomot, amelyet 1777-ben szenteltek fel a reformátusok.
1872-ben villámcsapás érte a templomot, 1884-ben pedig tűzvész pusztított az épületben. 1897-ben megkezdték a felújítását, és így újra megmentették. Ekkor régészeti kutatásokat is végeztek – és visszaállították a 17. századi kerítőfalat is.
Az 1990-es években aztán megint felújították – Európa Nostra-díjat is kapott, olyan kitűnően állították helyre az épületet.
Eredeti, XIII. századi freskók a falon
A templom nyugati homlokzatán egy toronypár látható. A templomba a bejárás az északi és a déli mellékhajóba nyíló kapukon lehetséges. Az északi kapun a szerzetesek, a déli kapun pedig a világi hívők mehettek be – a korabeli írások szerint.
A templom legértékesebb része a bordás boltozatú főszentély, amelyben a templom építésével egyidős – 1275-1300 körüli – freskókat találtak, és hoztak a felszínre. Korábban ugyanis a reformátusok a kálvinista szokásoknak megfelelően ezeket lemeszelték – csak később bukkantak az Árpád-kori falfestészet kiemelkedő alkotásaira.
„Sajnos a szerző ismeretlen” – mondja kísérőnk, aki beengedett a templomba. Nos, igen, ismeretlen… de legalább megmaradtak a művei, és láthatjuk azokat.
Ken Follett: Pontosan így álmodtam meg a katedrálist
És még egy érdekesség: itt forgatták Ken Follett népszerű regényéből a Katedrális című nyolc részes tévésorozatot.
„Állítólag, amikor itt járt Ken Follett, ránézett a templomra, és azt mondta: éppen ilyennek álmodta meg a katedrálist a könyvében” – mondta kísérőnk.
Aztán persze, ki tudja, hogy tényleg így volt-e – folytatta -, de az biztos, hogy itt volt forgatás, és akkor mindenki azt hitte, hogy híres lesz a templom, és százával járnak majd ide a turisták.
A forgatásról egyébként a parokia.hu is írt.
Hideg van a templomban – jóval hidegebb, mint az utcán. Már jöttünk kifelé, a férfi zárta az ajtót, és azt mondta: „A szomszéd utcában, itt, mellettünk nézzék meg az ócsai tájház kiállítását is.”
Ígérjük, hogy azt is megnézzük egyszer.
