Itt forgatták a Katedrálist – Ken Follett azt mondta, éppen így álmodta meg a kolostort

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Az egykori ócsai premontrei kolostor ma református templom. Az eredeti templom a XIII. században épült román stílusban – valószínűleg II. András alapította. Az itt letelepedett premontrei szerzetesek építették a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Olyan tökéletességgel tervezték és építették meg a templomot, hogy a most 800 éves épület a román kor legértékesebb, fennmaradt magyarországi alkotása.

Teljesen véletlenül keveredtünk Ócsára. Lényegében eltévedtünk, és forgolódtunk az autóval a településen ide-oda. Aztán egyszer csak feltűnt a református templom épülete. Hatalmas, gyönyörű templom. Pillanatok alatt leparkoltunk és odasétáltunk. Persze, a kapu zárva volt.

Az ócsai premontrei kolostor / Fotó: ORSZÁGKÉP
Az ócsai premontrei kolostor / Fotó: ORSZÁGKÉP

Pedig ide be szeretnénk jutni – ilyen csodát ritkán lát az ember.

Egy idősebb úr olvasgatta a templom előtti hirdetőtáblán a legfrissebb kiírásokat. Megkérdeztem tőle, hogyan lehet bemenni legalább az udvarba. Az úr kedvesen mosolygott, és azt mondta: beenged ő minket, bár most nincs nyitva, de szívesen kinyitja nekünk az ajtót, hogy megnézzük ezt a lenyűgöző templomot.

Nem győztünk hálálkodni. Kifizetjük a belépőt – mondtuk -, de a férfi csak annyit válaszolt: ha a templom perselyébe teszünk valamennyit, azt megköszöni.

Török dzsámi és református templom is volt egyben

Bent elállt a lélegzetünk. Ezt a templomot egyszer mindenkinek látnia kellene.

Az ócsai premontrei kolostor / Fotó: ORSZÁGKÉP
Az ócsai premontrei kolostor / Fotó: ORSZÁGKÉP

Néztem a falakat, és azon csodálkoztam, hogy hogyan hordták ide ezeket a köveket. Az úr, aki kinyitotta nekünk az ajtót, már mondta is: „Itt folyt a Duna több ezer évvel ezelőtt. Aztán az ócsai terület elmocsarasodott. Az 1200-as években még tutajjal járható volt, így kerültek ide a budai kőbányákból a kövek, amelyekből ezt a templomot építették.”

Egy 1234-ben készült, az egyházak ellenőrzését tartalmazó jegyzőkönyv említi először. A 12.-13. század fordulóján a templom helyén egy kis falu állt, amelynek a lakóit odébb költöztették és megindult az építkezés – és felépült a templom.

A tatárjárás hatalmas pusztításokat okozott. IV. Béla később visszatelepítette a premontreieket – ők építették újjá a templomot és a kolostort korai gótikus stílusban. Ekkor jelentek meg a csúcsívek, és egyebek mellett ekkor épült a kereszthajó is.

A török hadak űzték el a premontreieket végleg.

A török időkben – a XVI. század közepén – török mecsetként használták, de egyszerre szolgált a magyarok református szent helyeként is.

A férfi ekkor odament egy falba épített fülkéhez, és azt mondta: „ez a templom kelet felé néző fala. A törökök ezt a fülkét azért építették ide, mert ide tették a Koránt.”

1560-ban a református egyház vette birtokba az épületet. Akkor már a templom fedetlen volt, rogyadozott – lényegében a teljes pusztulás fenyegette.

Az ócsai premontrei kolostor / Fotó: ORSZÁGKÉP
Az ócsai premontrei kolostor / Fotó: ORSZÁGKÉP

Gróf Teleki József mentette meg – az ő támogatásával állították helyre, és építették át a templomot, amelyet 1777-ben szenteltek fel a reformátusok.

1872-ben villámcsapás érte a templomot, 1884-ben pedig tűzvész pusztított az épületben. 1897-ben megkezdték a felújítását, és így újra megmentették. Ekkor régészeti kutatásokat is végeztek – és visszaállították a 17. századi kerítőfalat is.

Az ócsai premontrei kolostor / Fotó: ORSZÁGKÉP
Az ócsai premontrei kolostor / Fotó: ORSZÁGKÉP

Az 1990-es években aztán megint felújították – Európa Nostra-díjat is kapott, olyan kitűnően állították helyre az épületet.

Eredeti, XIII. századi freskók a falon

A templom nyugati homlokzatán egy toronypár látható. A templomba a bejárás az északi és a déli mellékhajóba nyíló kapukon lehetséges. Az északi kapun a szerzetesek, a déli kapun pedig a világi hívők mehettek be – a korabeli írások szerint.

A templom legértékesebb része a bordás boltozatú főszentély, amelyben a templom építésével egyidős –  1275-1300 körüli – freskókat találtak, és hoztak a felszínre. Korábban ugyanis a reformátusok a kálvinista szokásoknak megfelelően ezeket lemeszelték – csak később bukkantak az Árpád-kori falfestészet kiemelkedő alkotásaira.

Eredeti freskók / Fotó: ORSZÁGKÉP
Eredeti freskók / Fotó: ORSZÁGKÉP

„Sajnos a szerző ismeretlen” – mondja kísérőnk, aki beengedett a templomba. Nos, igen, ismeretlen… de legalább megmaradtak a művei, és láthatjuk azokat.

Ken Follett: Pontosan így álmodtam meg a katedrálist

És még egy érdekesség: itt forgatták Ken Follett népszerű regényéből a Katedrális című nyolc részes tévésorozatot.

„Állítólag, amikor itt járt Ken Follett, ránézett a templomra, és azt mondta: éppen ilyennek álmodta meg a katedrálist a könyvében” – mondta kísérőnk.

Aztán persze, ki tudja, hogy tényleg így volt-e – folytatta -, de az biztos, hogy itt volt forgatás, és akkor mindenki azt hitte, hogy híres lesz a templom, és százával járnak majd ide a turisták.

Az ócsai premontrei kolostor / Fotó: ORSZÁGKÉP
Az ócsai premontrei kolostor / Fotó: ORSZÁGKÉP

A forgatásról egyébként a parokia.hu is írt.

Hideg van a templomban – jóval hidegebb, mint az utcán. Már jöttünk kifelé, a férfi zárta az ajtót, és azt mondta: „A szomszéd utcában, itt, mellettünk nézzék meg az ócsai tájház kiállítását is.”

A kolostor mellett csodaszép tájház kiállítás van / Fotó: ORSZÁGKÉP
A kolostor mellett csodaszép tájház kiállítás van / Fotó: ORSZÁGKÉP

Ígérjük, hogy azt is megnézzük egyszer.


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •