Négy évszak a Tapolcai-medencében – lapozzunk bele az idei fotóalbumba!

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A tágabban értelmezett Balaton-felvidék páratlan adottságokkal rendelkező tájegysége a térség központi helyen fekvő városkájának nevét viselő Tapolcai-medence.

Tapolcai-medence / Fotó: Pető Piroska

Legtöbbünknek a tanúhegyek látványa ugrik be, élen a borvidék méltán híres szőlőhegyével, a tó kékje felett magasodó Badacsonnyal.

A különösen változatos képet mutató terület természeti, kultúrtörténeti, népi építészeti értékekben bővelkedik, csak úgy, mint a szomszédjában fekvő, felkapott Káli-medence. A medence alacsonyabb részén települt Tapolca kisvárosi nyugalma mellett a hegyek aljánál sorakozó, egyedi hangulatú falvak adják az élményt a látogatóknak. Érdemes figyelmet fordítani a Tapolcai-medence apró településeire, a tájkaraktert meghatározó szőlőhegyekre is hangsúlyt helyezve. Kalandozásunkat az idei évben készített fotók felvillantásával tárjuk olvasóink elé.

A Csobánc lábánál: Diszel / Fotó: Pető Piroska

Diszel, a Csobánc vonzásában

A Tapolcával egybeolvadt, de attól elkülönülő, sajátos egyéniséggel rendelkező település a Csobánc lábánál fekszik, változatos környezetben. Területén szépen megőrzött régi épületeket, erdőket, forrásokat és az Eger-patakon egykor szorgosan dolgozó malmok maradványait találjuk.

Kiemelkedő értéke a megyei értéktárban is szereplő, értékőrző módon megújított Első Magyar Látványtár épülete, mely szintén vízimalomként működött. Vonzó műemléke a Nepomuki Szent János szoborral kiegészített kőhíd, mely folyamatos forgalmat bonyolít. A kőbányászat által sebzett Halyagos-hegy lejtői remek szőlőtermő területek, a Csobáncon és a Köves-hegyen is egyre több az új telepítésű ültetvény.

Szőlőtermő vidék / Fotó: Pető Piroska

A Diszelből Káptalantóti felé vezető út mentén bámulatos egyedi tájértékekre figyelhetünk fel: a szemet már messzebbről vonzó, szőlőtáblákat koronázó feszület, a Tóth-kereszt minden évszakban elragadó.

A Tóth-kereszt / Fotó: Pető Piroska

Szőlőtermesztéssel, borkészítéssel kapcsolatos épített értékek, présházak is fűszerezik a látképet.

Présházak őrzik a csendet / Fotó: Pető Piroska

Egyes, megfáradt tekintetű pincék a múltban megélt boldog évtizedek emlékeit idézve tartják magukat forróságban, hóviharban, fagyban…

Boldog évtizedek emlékeit őrzik / Fotó: Pető Piroska

A vulkanikus eredetű tanúhegyek sorához büszkén illeszkedő Csobánc keleti oldalához érve már a következő falu határában járunk.

Gyulakeszi

A település belterületét a Csobánc aljánál érjük el, külterülete a hegy legnagyobb részét elfoglalja.

Gyulakeszi a Csobánc aljánál / Fotó: Pető Piroska

 

Kedvelt túracélpont / Fotó: Pető Piroska

Változatosságát, tájképi szépségét javarészt a hegynek köszönheti, melynek közkedvelt túracélpontja a tetőn emelkedő várrom.

A folyamatosan épülő és szépülő vár fénykorában a Gyulaffy család tulajdona volt. Közelében, a felső régió szőlőinél egy román stílusú templomromot is elérünk. Kivételes látkép tárul fel a Balaton felé tekintő oldalon, a Szent Donát kápolnától, mely szintén védett műemlék.

Látkép a Szent Donát kápolnával / Fotó: Pető Piroska

A félköríves szentélyzáródású kis templom klasszicista stílusjegyeket hordoz. Kifinomult formája szépen illeszkedik a szőlőkkel, gyümölcsfákkal tarkított környezetbe.

A Szent Donát kápolna / Fotó: Pető Piroska

Káptalantóti

A vulkáni tanúhegyek ölelésében érhető el a Káptalan- és Nemes-tótiból korábban egyesített falu.

Templomtorony Káptalantótiban / Fotó: Pető Piroska

A Tóti-hegy lábától, vagy a faluközpontból számos túracélpontot felkereshetünk

Túrázók paradicsoma / Fotó: Pető Piroska

A gazdag helyi értéktárral büszkélkedő község kultúrtörténeti emlékekben bővelkedik, a településen sok míves kőkeresztet és a Bács-hegyen szőlőhegyi kápolnát is találunk.

Kőkereszt részlete a Hegymögi-dűlőből.

Présház pihen a téli tájon / Fotó: Pető Piroska

A képen látható présház is az értéktár része.

A falu fontos műemléke a mára egyik pincészetéről is híres Sabar-hegy alatt álló román stílusú templomrom. Káptalantóti kiterjedt szőlőterületekkel bír, hegyeiről káprázatos panoráma nyílik a Balaton irányába és a tágabb környékre.

A vízhez közeledve a varázslatos Badacsony tömege veszi át az irányítást, egy piciny város és kedves hangulatú falvak karolnak egymásba a bazaltkőzet uralta területen.

Badacsonytomaj

A szőlő és bor nemzetközi városa címet viselő, több településrészt magába foglaló kisváros a Badacsony lejtőin és annak szomszédságában, az Örsi-hegyen terül el.

A szőlő- és borkultúra tette mindenki előtt ismertté, és tartja a mai napig a köztudatban. Az évszázadok során számtalan művész, irodalmár neve fonódott össze a heggyel, melyet emlékeiben őriz a település, kiállítóhelyeken, múzeumokban tudhatunk meg többet a neves személyiségekről.

Műemlékeinek gazdagságát reprezentálja több szépen megőrzött szőlőbéli épület.

A Badacsonytomaj felől Badacsonytördemicre tartó római útról szembe tűnik a végtelenül kedves, sárgás színezetű Szent Anna kápolna. Autóval, gyalogosan és kerékpárral is könnyedén megközelíthető.

Alapkövét 1789-ben rakták le, erről tanúskodik a vakolattáblába foglalt évszám, 2003-tól pedig felújításon esett át. Érdemes itt megpihenni!

Badacsonytördemic

Az 1950-ig Nemestördemic néven élő település ma Badacsonylábdihegyet is magába foglalja. A Badacsony oldalában elterülő községként bővelkedik tájképi, geológiai látnivalókban, kirándulóhelyekben. A felső nyaralók, pincék felől már könnyen elérhető turistaúton a gyönyörű kőzsákok felett magasodó Ranolder-kereszt.

Szigliget hegyei, és a mögöttük húzódó Keszthelyi-hegység emlékezetes képet terítenek elénk.

A 2018-as év szép és bőséges képanyagot eredményezett, ha az újév vonatkozásában hasonló élményeket kívánunk, remek időszak következhet! A Balaton-felvidék minden évszakban szívhez szóló úti cél!

Szöveg és fotók: Pető Piroska


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés