Legendák, titkok Nagymaroson – de ki volt az első utas a kompon?

 

„Nézd, ott, szemben, az a főlegvár”- mutatott apám a visegrádi várra, aztán nevetett, és én is vele nevettem, mert már tinédzser voltam, és olvastam Rejtőt. Főlegvár. Igen – mondtam, és sírtunk a nevetéstől. Aztán kompra szálltunk Nagymaroson, és át is mentünk Visegrádra, hogy bejárjuk a várat – a főlegvárat, vagyis a fellegvárat. Akkor jártam először Nagymaroson, édesanyám mindig azt mondogatta a nyaralás alatt, hogy „Bodri átmegy híd nélkül ma Visegrádról Nagymarosra.”- tudod, hogy ez mit jelenet? – kérdezte, és hát, persze, hogy tudtam, nem vagyok én fogyatékos, hát azt, hogy befagyott a Duna, és a kutya a jégen átsétált. Na, mindegy, nem is ez a lényeg, hanem az, hogy akkor, tizenéves koromban nyaraltunk ott, Nagymaroson. Azóta ezerszer kirándultunk ott és a környéken, bicikliztünk Szobtól Kismarosig – Nagymaroson át -, kipróbáltuk a helyi éttermet, tudósítottunk a hatalmas árvízről, vásároltunk a helyi termelői piacon – szóval, rengeteg élmény, millió kép, és még mindig megcsodálom a várost, ha ott járok. Ha sétálok a Fő téren, vagy a Duna partján, vagy megnézem a templomot, valami megmagyarázhatatlan melegség önt el. Mintha hazaértem volna.
Szent Márton köpönyege

Nekem ne mondja senki, hogy a Dunakanyart nem a Jóisten pökte oda, mert ez annyira gyönyörű, hogy még hasonló sincs sehol máshol a világon. Ráadásul itt van Nagymaros is – a város olyan, mint a megelevenedett képeslap – ráadásul tele van titkokkal, legendákkal, rejtett csodákkal.

A Dunakanyar Visegrádnál, Nagymarosról nézve / Fotó: ORSZÁGKÉP
A Dunakanyar Visegrádnál, Nagymarosról nézve / Fotó: ORSZÁGKÉP

A Fő téren Szent Márton szobrát lehet látni – Szent Márton egyébként a város védőszentje. Leginkább a Márton-napi libáról ismerjük, de korántsem csak a „libás” legenda él Szent Mártonról. Történt egyszer ugyanis, hogy Márton légiós szolgálatát töltötte Amiens városában, és egy őrjárat közben megpillantott egy koldust a hóban. Alig fedte ruha a szegény ember testét. Márton a kardjával levágta a köpönyege felét, és oda adta a koldusnak. Aztán este, álmában megjelent Jézus, vállán a koldusnak adott köpenydarabbal. A nagymarosi Fő téren átható szobor azt ábrázolja, ahogyan Márton épp kettévágja a köpenyét, és a koldusnak adja.

A tér elején pedig egy másik emlékmű. Régi darab – még morfondírozom is magamban, hogy miért nem újítják fel ezt a régi kőoszlopot, amikor látom, hogy ezt 1896-an állították, Magyarország ezeréves fennállásának emlékére. Akkor még úgy írták a város nevét, hogy Nagy-Maros. Így már értem. Esküszöm, még az illatát is érzem ennek a különleges történelmi pillanatnak.

A Fő térről még egy történet: szombat délelőttönként itt termelői piac várja az embereket. A helyi termelők árulják a portékáit. Lekvárok, mézek, gyümölcsök, sajtok, zöldségek és gyümölcsök – na, meg házi tyúk és kacsa.

Nagymaros, Fő tér / Fotó: ORSZÁGKÉP
Nagymaros, Fő tér / Fotó: ORSZÁGKÉP

Rekkenő hőség volt azon a nyáron, amikor először a termelői piacra keveredtünk. Nézelődtünk, vettünk ezt, azt, nagyon jó áron. Aztán észrevettem egy aranysárga tyúkot. Ott mosolygott rám a piacon, a hűtőpultban. De ilyen aranysárga csirkét én még nem láttam. Ezt mindenképpen jó lenne megvenni – de hát negyven fok van. Mire Budapestre érünk, pont meg is romlik a hús. Mit lehet tenni? Az eladó hölgy rám mosolygott. Egyet se aggódjon – mondta -, és a környék árusaitól elkérte a jégakkukat, amelyek valójában ötvenszer ötven centis, jéggel teli zsákok voltak, A tyúkot betette nekem egy nagyobb szatyorba, alá tett egy jéggel teli zsákot, köré is, és a tetejére is. Na, így kibírja Budapestig – nem lesz semmi baja. Így jutottam hozzá a legfinomabb, aranysárga nagymarosi csirkéhez.

A Dunakanyar egyelten középkori temploma

Ha a Fő térről felsétálunk a lépcsőkön, egészen úgy érezhetjük magunkat, mintha a Csokoládé című filmbe csöppentünk volna. Ez város varázslatos. Kedve támad az embernek ide költözni, nyitni egy kis boltocskát, és itt éldegélni nyugalomban, csendben, békében.

A római katolikus templom tornya a Dunakanyar egyetlen ma is álló középkori egyházi műemléke. A templomot már a 1324-es kiváltságlevél is említi. Védőszentje – ki más, mint Szent Márton.

Valaki belép a templomba. Na, ha nyitva van, nézzük meg mi is – gondoltam. De sajnos nem tudunk bemenni. Csak az előtérig jutunk, ott kukucskálunk be, és látjuk, hogy két gyönyörű karácsonyfa díszeleg az oltár két oldalán.

A torony belső mennyezete 1509-ben készült – olvasható a templom belső falán.

1509-ben készült mennyezet / Fotó: ORSZÁGKÉP
1509-ben készült mennyezet / Fotó: ORSZÁGKÉP
Az első utas a kompon

A Nagymaros és Visegrád közötti járat 1890. május 22-én indult el a Buda nevű motorossal. Az első utas Görgey Artúr volt. 6 krajcárt fizetett a jegyért. Hajók már korábban is kikötöttek Nagymaroson – már 1863-tól. Akkoriban rendszeres hajójárat volt Budapest és Bécs között, és a hajók Nagymaroson is kikötöttek. A Nagymaroson termett gyümölcsöket pedig egy kofahajó szállította Bécsbe, amelyet reggel a „Naschmarkt”-on árusítottak.

Visegrád Nagymarosról nézve / Fotó: ORSZÁGKÉP
Visegrád Nagymarosról nézve / Fotó: ORSZÁGKÉP

A komp most nem üzemel – túl alacsony a vízállás.

Nagymaros / Fotó: ORSZÁGKÉP
Nagymaros / Fotó: ORSZÁGKÉP

A közelében lévő étteremben már többször ebédeltünk – teljesen meg voltunk elégedve.

Nagymaros / Fotó: ORSZÁGKÉP
Nagymaros / Fotó: ORSZÁGKÉP
A történelmi árvíz

2013 nyarán hatalmas árvíz volt a Dunán. Óráról órára emelkedett a folyó vízszintje, és még a szakemberek sem tudták, hogy mikor tetőzik a Duna, és hogy hány centin. Az első árvízi naptól tudósítottunk – napról-napra láttuk, hogyan önti el a kisvárost a víz.

A folyó partján lévő étteremnek csak a teteje látszott ki, a Dunával párhuzamos első utcán – a főutcán pedig volt olyan szakasz, ahol derékig ért a víz. Emberfeletti küzdelem volt az árvíz elleni védekezés. Történelmi árvíz volt ebben az évben, 751 centiméteren tetőzött. Azelőtt soha nem volt még ilyen magas a folyó vízszintje árvízkor.

Itt jókat lehet sétálni / Fotó: ORSZÁGKÉP
Itt jókat lehet sétálni / Fotó: ORSZÁGKÉP

Aztán levonult az ár, és néhány hét alatt visszaállt a városka élete a rendes kerékvágásba, mi pedig vígan bicikliztünk a Duna partján, a bicikliúton egészen Szobig.

Festői látvány: a fellegvár

A Dunakanyar egyik emblematikus látképe: Nagymarosról a visegrádi vár képe.

A visegrádi fellegvár Nagymarosról nézve / Fotó: ORSZÁGKÉP
A visegrádi fellegvár Nagymarosról nézve / Fotó: ORSZÁGKÉP

A vár története a 13. századig nyúlik vissza. Ekkor építtette ki a visegrádi erődrendszert IV. Béla. Jelenős vár volt, például Károly Róbert is ide hozatta a Szentkoronát, és két évszázadon keresztül itt őrizték. A törökök is ostromolták, de a vár kiállta a török csatákat is. Az 1700-as éveken elpusztult, de a 19. században újra felfedezték, a 20. században pedig rekonstruálták a várat.

(forrás: nagymaros.hu)