Murci a Kishegyen – avagy hogyan alakult meg a Lelle Köztársaság

 

Megvolt az első Murci Fesztivál a balatonlellei Kishegyen, és rengetegen voltak! Jó ötlet volt a Kishegyi Kortyok és Falatok sikerén felbuzdulva megrendezni a Murci Fesztivált is, mert van rá igény. A rendezvényt látva úgy tűnik, hogy kezd beindulni ősszel is a szezon a Balatonnál.
Tömeg a Balatonnál

Egyrészt október van – ilyenkor teljesen üres volt már a Balaton mondjuk 15 évvel ezelőtt. Nem nyitottak ki a vendéglők, a szállodák kongtak, és tökegyedül sétált az ember a parton. Most pedig az M7-es egész délelőtt be volt állva, lépésben lehetett haladni, úgy tűnt, hogy a fél ország a Balaton felé vette az irányt.  Amikor a Balatonhoz értünk, először megebédeltünk egy parti étteremben, és az is tele volt, a sétányon pedig rengetegen voltak – aki csak tehette, kihasználta a napsütést.  Aztán elindultunk a balatonlellei Kishegyre – kisebb túra volt, mire a Murci Fesztiválra értünk.

A Lelle Köztársaság

A Kishegyet, vagy egykori nevén: Szárhegyet és vidékét még I. András adományozta a Tihanyi Apátságnak – ezt egy 1055-ben kelt alapítólevél is tanúsítja. 1211-ben összeírták Kishegy lakosságát, akkor földművesek, lovasjobbágyok és két szőlőművelő család élt itt. A török hódoltság alatt Kishegy elnéptelenedett, és csak az 1700-as évektől vált ismét híres bortermelő vidékké. A század közepén építtette Báró Majthényi György a barokk stílusú Szent Donát kápolnát, mellé pedig egy présházat és egy téglaboltozatú pincét. Az 1810-es években a terület tulajdonosa Gróf Széchenyi István édesapja, Gróf Széchenyi Ferenc volt. A XIX. század végén Gróf Szalay István vörösborai Európa-szerte híressé tették a vidéket. A pince 1880-ban érdekes történelmi esemény helyszíne volt: történt ugyanis, hogy Somogy, Zala, Veszprém és Fejér Vármegye hazafias érzelmű nemesei két napos vita után – amely során óriási szónoklatok hangzottak el – kikiáltották a Lelle Köztársaságot, amely független volt az Osztrák-Magyar Monarchiától. Később a hatóságok hajlandóak voltak az esetet a tüzes lellei vörösbornak tulajdonítani.

De mi az a murci?

A murci egy erjedésben lévő, vagy félig kierjedt, tejszerű, kissé zavaros újbor.  Szénsavas, meglehetősen édes ízű köztes folyadék a must és a bor között. Még nem esett át tisztítási folyamaton. Mivel sokan szeretik, így több ország piacán, így Németországban, Ausztriában, Olaszországban, de Magyarországon is sok must van forgalomban.

Murci Fesztivál / Fotó: Futó Zsófia
Murci Fesztivál / Fotó: Futó Zsófia
A fesztivál

Mondom, tele volt a Kishegy, gyönyörűen sütött a nap, és persze a legtöbben murcit akartak inni – de a pincészetek a friss, új boraikat is bemutatták ezen a napon. Az emberek végigkóstolták a borokat – és persze hamar „elpilledtek”, üldögéltek, beszélgettek, aztán ettek is – merthogy bőven volt választék az ételkínálatból is. Ugyanis az ott működő éttermek borászatokkal, az ott működő borászatok éttermekkel karöltve várták vendégeiket egész nap. Ezen kívül vezetett gyalog és kerékpár túrákkal, kézműves vásárral, zenével, tánccal és sok meglepetéssel készültek.

Mi is kicsit elfáradtunk – a túra, aztán egész délután borkóstolgatás, plusz még persze, ettünk is egy hatalmas hamburgert, és valami fura tekercset…  és egyáltalán nem bántuk meg, hogy ellátogattunk az első Murci Fesztiválra a balatonlellei Kishegyre – a Lelle Köztársaságba.