„A mi programunk mindenre lő, ami mozog, és a Holdnál közelebb kerül a Földhöz”

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A lehulló meteorok pályájának kiszámítását és a becsapódó meteoritok megtalálását segíti az a kamerarendszer, amelynek első elemét a szakemberek március elején telepítik Mátraszentimre közelében, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének Piszkéstetői Obszervatóriumánál.
Miért fontos?

A fejlesztés célja az, hogy a kutatók a bolygónkat megközelítő, a földi légkört és a földfelszínt elérő, illetve a Holdba becsapódó apró égitesteket megfigyeljék és elemezzék. Az egyik legfontosabb beruházás a kamerarendszer telepítése. Ez a földi légkörbe érő fényes tűzgömbök pályaszámítását és a lehulló meteoritok megtalálását teszi majd lehetővé, akár nappal is. Ha elindul a kamerarendszer, akkor először lehet torzításmentes képet kapni majd a Kárpát-medencére hulló meteoritikus aktivitásról.

Perseidák – MTI Fotó: Komka Péter
Hirdetés

“A mi programunk mindenre lő, ami mozog és a Holdnál közelebb kerül a Földhöz” – mondta Sárneczky Krisztián, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet kutatási koordinátora. Hozzátette: a fejlesztésnek köszönhetően már nemcsak azokra a meteorokra tudnak “lőni”, amelyek a Hold és a Föld között elhaladnak, hanem azoknak a meteoritoknak is a nyomára tudnak bukkanni, amelyek eltalálják a Földet.

Hol találták Magyarországon az eddigi legnagyobb meteoritot?

“A kutatók nagy vágyálma, hogy egyszer egy frissen hullott, pár órás, a Naprendszer eredetét őrző meteoritot fogjanak a kezükbe. Ez az a kozmikus anyag, amely viszonylag kevés változáson ment át.”

“Ez Magyarországon viszonylag ritkán történik meg” – mondta. Felidézte az 1857-es kabai meteorithullást és azt a 2011-es esetet, amikor Csátalján szántás közben egy traktor akadt bele Magyarország eddigi legnagyobb meteoritjába. Azért fontos minél frissebb meteoritot találni, mert amint a Földre ér ez az egyébként évmilliárdokig érintetlen anyag, a földi környezetben nagyon gyorsan elkezd pusztulni, mállani.

“Ha a földön nem botlunk bele véletlenül egy ilyen meteoritba, akkor még a légkörben meg kell próbálnunk elcsípni, hogy meghatározhassuk a leesési helyét”- hangsúlyozta. Ez esetben a Kárpát-medence területén próbálják meg észlelni azokat a vélhetően néhány évente bekövetkező, Magyarországnyi területet érintő meteor légkörbe lépéseket, amelyekből hullás is lehetséges. A sikeres megfigyeléshez azonban több állomást is kell létesíteniük.

MTI Fotó: Komka Péter

Az épülő kamerarendszernek köszönhetően több helyről is fotózható majd a meteoritok térbeli útja, és a kutatók meghatározhatják a meteoritok nagyjából 20 kilométeres sötét hullási szakaszát is.

“Ez azért nagyon fontos, mert hullásuk során a tűzgolyók nem izzanak végig, úgy 20-30 kilométer magasan a legnagyobb tömegű, legnagyobb sűrűségű meteor is kialszik, a fényképeken nem látszik tovább. Innentől kezdve szabadesésben zuhan tovább, immáron a nem ismert magaslégköri szelektől sodródva”.

Perseidák
Perseidák / Fotó: Pixabay

A tervek szerint négy helyszín fedi le a hazai égboltot. Jelenleg a Piszkéstetői Obszervatóriumnál dolgoznak a szakemberek, ezt követően Sopronban telepítenek egy kamerát. A további két helyszín még bizonytalan, mert nem könnyű olyan területet találni, ahol van körpanoráma, internet, áram, és amelyet megfelelően őriznek – mondta a kutató.
A “kicsit küklopszra hajazó eszközt” elektromos, hűtött-fűtött kültéri dobozban telepítik, távoli kontrollal.
(MTI)


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés