Ha mennyországot akar látni, jöjjön el Pécsre!

Ez egy két évvel ezelőtti történet, amely egy filmforgatás kulisszatitkairól szól. Azon a nyáron két héten át forgattunk Pécsen – a Pécsi Egyházmegye imázsfilmjét. Amikor elkezdtük, még nem tudtuk, hogy milyen hatalmas élmény lesz, mennyi kincset, csodát, hihetetlen történetet ismerünk majd meg, amely talán egész életünkön át végigkísér majd. Mivel a forgatáson folyamatosan fotóztunk, most werkfotókon mutatjuk be a filmkészítés rejtelmeit, és a Pécsi Egyházmegye egyedülálló értékeit: Mennyország Pécsen.
A forgatás elkezdődött

Amikor megtudtuk, hogy mi forgathatjuk a Pécsi Egyházmegye imázsfilmjét, és viszonylag rövid a határidő, azonnal szervezni kezdtük.

Azt tudtuk, hogy a Pécsi Székesegyház a világ egyik leggyönyörűbb temploma, és a Dzsámit is ismertük, de nem gondoltunk bele, hogy ennél jóval több izgalmas történetet ismerünk majd meg a munkánk során. És azt is megtudtuk, hogy ott van a mennyország Pécsen. Egy darabja biztosan…

Először a film szövegére volt szükség, hogy az alapján a helyszíneket meg tudjuk nézni – lényegében terepszemlézni -, és logikusan átgondolni, hogy mikor melyik helyszínt forgassuk le. Ha nem lett volna először a szöveg a kezünkben, és csak úgy vaktában mentünk volna forgatni, előfordulhatott volna, hogy egyes szövegrészekre nem tudtunk volna képet vágni – hiszen az hiányzott volna a nyersanyagból.

Jól átnéztük tehát a szöveget, aztán a Pécsi Egyházmegye kedves, segítőkész, nyitott és rugalmas dolgozóival megszerveztük a munkát. Ehhez persze nemcsak a forgatási helyszínek megszervezése kellett, hanem az is, hogy a forgatócsoport két héten át hol szálljon meg. A legjobb választásnak a Kálvária-Rácz Hotel tűnt – és mint utólag kiderült, valóban a legjobb választás volt. Kedvesek, rugalmasak voltak, muszáj is volt, mert össze-vissza jöttünk-mentünk a két hét alatt, attól függően, hogy éppen min dolgoztunk, rengeteg holmink volt – kamerák, statívok, lámpák, és egyéb filmes eszközök, slider, stb. Ezeket pedig folyamatosan hordtuk, naponta cipeltük ki-be – ami természetesen nem kis zajjal járt. De a hotel munkatársai türelmesek és készségesek voltak. Már a második naptól kezdve este mindig megkérdezték, hogy másnap reggel mit szeretnénk reggelizni, mert bizony mindent elkészítenek. Szóval: a szállodában egészen egyszerűen elérték azt, hogy teljesen otthonosan éreztük magunkat. Utólag is köszönet nekik!

Az első héten „könnyített” felszereléssel dolgoztunk – főleg a külső felvételeket készítettük el. Szerencsénk volt, a két hét alatt folyamatosan gyönyörű időben tudtunk dolgozni. Kisebb helyiségekben is tudtunk forgatni az első napokban, amelyekbe kevesebb lámpa kellett. A Dzsámi és a Székesegyház feldolgozása maradt a második hétre, amikor egy kamionnyi filmes lámpával megérkezett egy világosító stáb is.

Ókeresztény temető és Klimó könyvtár

A pécsi kereszténység gyökerei egészen a késő római korig nyúlnak vissza. Egyébként azóta folyamatosan lakott a település. Az ókeresztény emlékanyag különleges helyet foglal el a pécsi egyházmegye értékei között. Ez volt az egyik legemlékezetesebb forgatási helyszínünk. Néhány lámpával – amelyekre különböző fóliákat és takarásokat is tett az operatőr – elképesztően gyönyörű fényeket varázsoltunk.

A Pécsi Püspökséget Szent István király 1009. augusztusában alakította meg – védőszentjéül Szent Pétert választották. Az alapító levél 1404-ben kelt átiratát ma a püspöki levéltárban őrzik. Ott nem lehetett fotózni sajnos, de a filmben látható az alapító levél. Amikor kivették nekünk egy szigorúan elzárt helyről, megborzongtam. 1404-ből származó papír. És rajta a cirkalmas írás… Egészen döbbenetes érzés volt. Hozzányúlni nem volt szabad, ezt persze meg is értettük. De mindannyian éreztük a történelmet a szobában.

A másik felejthetetlen élmény a Klimó könyvtár volt. Amikor kinyitották az ajtót, és beléptünk, nem hittünk a szemünknek, olyan csodálatos volt. Klimó György az 1700-as években volt Pécs püspöke, és ideje alatt virágzott a hitélet. Korszerűsítette a papi képzést, és létrehozott egy könyvtárat, amelyet az országban először nyilvánossá tette. 1774-ben írta le üzenetét, amely a mai napig olvasható a könyvtár falán. Az üzenet így szól: “Csupán három féle ember nem léphet a könyvtárba. Az idióta, a közveszélyes munkakerülő és a fecsegő.”

A tettyei romoknál már naplemente idején forgattunk. Szathmáry György püspök építtette az épületet a XVI. század elején, ez volt a nyaraló kastélya, amely a török időkben derviskolostorként működött.

A püspöki palota kertje és az titkos alagút

A terepszemlén a püspöki palota kertjét nézhettük meg először – lenyűgöző, kis tavakkal, szökőkutakkal, különleges virágokkal és fákkal díszített kert ez. A püspöki palota kertjében a magtárral és a pincével összekötő alagút története valószínűleg a középkorig nyúlik vissza. De egészen különleges szerepet töltött be a kommunista egyházüldözések idején. Biztonságos, titkos ösvényként vették igénybe, amikor az egész püspöki rezidenciát és a kertet is lehallgató készülékekkel rakták tele az állam emberei. A föld alatti menedék blokkolta a lehallgatásokat. Az évszázad közepén a kommunista hatalom vallásellenessége ellehetetlenítette az egyházakat. A modern kori egyházüldözés 1989-ig tartott. Harminckét, hitükért meghurcolt, a pécsi egyházmegyében szolgálatot teljesítő pap esett áldozatul a kommunista diktatúrának.

A Székesegyház

A második héten már sokkal komolyabb munka vette kezdetét. Hatalmas kamionnal megérkezett a filmes világosító stáb is – az óriási kupolákat, oszlopokat, szobrokat és falfestményeket külön-külön megvilágítottuk. Sokszor kérdezik, hogy miért van erre szükség, amikor nincs sötét a templomban. Az igazság az, hogy a kamera soha nem lát úgy, mint az emberi szem. Ezen kívül a jól vezetett fénycsóvák kiemelik a fontos és gyönyörű részeket, íveket és a szobrok részleteit is. Az oszlopokat egyenként, alulról világítottuk meg, hogy a fény fusson végig az íveken is. A falfestmények is különleges fényt kaptak. A fények beszerelése és beállása alkalmanként 3-4 órát is igénybe vehet.

Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökeinek jelenlétében fényes ünnepség keretében felszentelték, a budapesti újságok azt írták: aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre. Mai formáját a 19. századi átépítés eredményeként érte el. De a középkori templom varázsát sugározza. Diadalív által kettéosztott belső tér tárul elénk, a sátras főoltár pedig egészen különleges.

A Jézus Szíve és Corpus Christi kápolnát Lotz Károly falfestményei díszítik. Székely Bertalan világhírű faliképei pedig a Mária Kápolnában és a Szent Mór kápolnában láthatók.

Az altemplomban temették el Janus Pannonius, egykori pécsi püspököt.

A Székesegyháztól nem messze, a Dóm kőtárban található a magyar középkor legjelentősebb szobrászati gyűjteménye.

Pécs jelképe: a Dzsámi

A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony Plébániatemplom Magyarország egyik legmonumentálisabb török kori műemléke. Igazi turistalátványosság. A kaptármintázatú ablakon keresztül zöldes-sárgás megvilágítást kap a templom belső tere. Bent megtalálhatóak Gázi Kászim pasa egykori fürdőjében használatos medencék is. Itt is több napon át kellett világítani, forgatni. Ugyanis ezer apró csodát lehet találni a dzsámi belső terében.

Két hét múlva, amikor befejeztük a forgatást, a film vágása már nem volt nehéz. A szöveg már régen megvolt, és lényegében a képeket a meglévő tatalomra vágtuk. Persze, így is két hónapig dolgoztunk rajta, hogy a lehető legszebb, a Pécsi Egyházmegyéhez méltó imázsfilmet adjunk át.

A film végül elkészült.

Talán büszkék  is lehetünk rá: szép sikert aratott. Ha van kedve ( és ideje is rá – 22 perc lett végül ), akkor itt megnézheti. De legalábbis belenézhet. Talán még talál is egy kis darab mennyországot.