A Brunszvik-kastély, ahol Beethoven szerelmes lett a magyar grófkisasszonyba

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Beethoven hagyatékából több romantikus szerelmeslevél került elő. Ezek a levelek jól el voltak zárva, el voltak rejtve, és sokáig nem is tudták a kutatók, hogy kinek írta azokat a zeneszerző. Aztán hosszú évek után fény derült a reménytelen szerelem történetére.

Beethoven Brunszvik Jozefinbe volt szerelmes. A martonvásári kastély tulajdonosa a Brunszvik-család volt, Beethoven pedig többször járt ott. Vélhetően sok romantikus sétát tett a gyönyörű parkban Jozefinnel, és zongorázhatott is a kastélyban, ahol ma múzeum várja a látogatókat: megnézhetik az eredeti kézírású szerelmesleveleket, a zongorát, és még Beethoven egy hajfürtjét is őrzik a kastélyban.

A kastélyról

Martonvásár: Brunszvik-kastély / Fotó: ORSZÁGKÉP
Martonvásár: Brunszvik-kastély / Fotó: ORSZÁGKÉP

Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. 1870-ben építették át a kastélyt. A mai neogótikus stílusú épület ekkor alakult ki. Igazi, romantikus kastély csúcsíves, nagy ablakokkal, tornyokkal, támpillérekkel.

A kastély ura egészen 1893-ig a Brunszvik-család volt. Utána 1896-ig a Habsburg főhercegi családé, majd 1945-ig Dréher Antal sörgyáros uralta. (Aki egyébként 1923-tól csokoládégyárat is működtetett, és itt készítették az első csokis parányt.)

1945-ben hadikórház volt. Ma az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának ad otthont.

1945-ben hadikórház volt / Fotó: ORSZÁGKÉP
1945-ben hadikórház volt / Fotó: ORSZÁGKÉP

A kastélypark

A kastély köré egy paradicsomi angolparkot létesített a Brunszvik-család.

Valószínű, hogy a parkot a kezdetektől a felvilágosodás szellemében angolkert stílusban alakították. A barokk, úgynevezett francia kertek mesterséges túlszabályozottságával szemben az angolkertek növényei olyanok, mintha a természet részei lennének. A bokrokat, fákat nem nyírták, hagyták szabadon nőni – ez jelképezte a szabadságot.

Angolpark a Brunszvik-kastély körül / Fotó: ORSZÁGKÉP
Angolpark a Brunszvik-kastély körül / Fotó: ORSZÁGKÉP

A fák között megtalálható mocsári ciprus, páfrány fenyő, juhar, platán, hárs és vadgesztenye. A közepén egy kis tó található, benne egy hatalmas szigettel, fákkal. Minden nyáron több alkalommal szabadtéri koncertet rendeznek itt, amikor Beethoven dallamai csendülnek fel.

A XIX. század első évtizedeiben ugyanis többször megfordult itt, Martonvásáron a zeneszerző.

Egyedüli Kedvesem, Mindenem, Boldogságom

Beethoven egy július 6-ai, hétfő reggelen kezdte írni az egyik szerelmeslevelét, aztán este folytatta, és csak másnap reggel fejezte be. A levélen nincs sem évszám, sem helymegjelölés, és a címzett neve sem szerepel rajta. Ráadásul Beethoven hagyatékai között találták meg: vagyis, még azt sem lehet tudni, hogy elküldte-e, vagy később visszakapta ezeket a leveleket. De az biztos, hogy fontos volt számára ez a néhány levél, hiszen haláláig őrizte. A zenetörténészek pedig kiderítették, hogy a szálak a martonvásári Brunszvik-kastélyhoz vezetnek és a Brunszvik-család grófkisasszonyaihoz fűződnek.

Beethoven szerelmes levelei / Fotó: ORSZÁGKÉP
Beethoven szerelmes levelei / Fotó: ORSZÁGKÉP

A kisasszonyokat 1799-ben vitte el édesanyjuk Bécsbe, hogy bevezesse őket az előkelő társaságba, és zongorázni tanuljanak. Brunszvik Teréz és Jozefin egyébként rendkívüli zenei tehetségek voltak. Meglátogatták Beethovent is, és arra kérték, hogy ő tanítsa a lányokat zongorázni. Beethoven nem szeretett tanítani a fennmaradt források szerint. Azt hangoztatta: az tanítson, aki nem tud komponálni. De ezúttal kivételt tett. Teréz tehetsége és Jozefin szépsége meggyőzte. A nagy zeneszerző a Brunszvik család meghívására kétszer is járt Martonvásáron, 1800 májusában és 1806 nyarán. A kastélyban ismerkedett meg Beethoven Brunszvik Ferenccel is, akivel életre szóló barátságot kötöttek.  Teréz a naplójában pedig félreérthetetlen bejegyzéseket írt a zeneszerző és húga, Jozefin kölcsönös szerelméről.

Tizennégy szenvedélyes hangú Beethoven-levél és válaszlevél sora bizonyítja, hogy Beethovent évekig tartós szerelem fűzte Jozefinhez.

„Egyedüli kedvesemnek”, Mindenemnek és Boldogságomnak szólította a levelekben.

De nem lehettek egymáséi. Jozefin ugyanis férjnél volt – bár nem volt boldog a házassága. Az anyja feleségül kényszerítette a nála jóval idősebb Josef Deym grófhoz. Egy gyerekük született. Aztán hamar megözvegyült, de újra férjhez kellett mennie az észt Christoph Stackelberg báróhoz. Három lánya született a bárótól. Boldogtalan volt ez a házasság is – a férje a három lányukkal hazájába települt, Jozefin pedig ideglázban 42 évesen meghalt.

Beethovennel 1804-től 1807-ig leveleztek – lángolt köztük a szerelem, de nem tárhatták fel a titkukat.

1805 tavaszán Beethoven Jozefint meglepte az „An die Hoffnung” című vers szövegére komponált dallal is. De Beethoven több művét, például a híres Appassionáta szonátát is a Brunszvikoknak ajánlotta.

A Beethoven Emlékmúzeum

Ahogy belépünk, egy kedves hölgy fogad, aki elmond mindent, amit tudni kell a kastélyról, az angolkertről és a titkos szerelemről. Olyan természetességgel mutatja például meg Beethoven hajtincsét a múzeum egyik kiállítótermében, mintha ez a világ legegyértelműbb dolga lenne, hogy ott, Martonvásáron van egy Beethoven-hajtincs.

A múzeum egyébként más kincseket is rejt – a kályha teljesen eredeti, és persze gyönyörű. A családi zongora is megtekinthető, amelyen minden valószínűség szerint játszhatott Beethoven, de hogy Liszt Ferenc zongorázott rajta, az egészen biztos.

A falakon pedig a Brunszvik-család és Beethoven levelezései olvashatók – és persze a titokzatos, és gyönyörű szerelmesleveleket is el lehet olvasni.

Miközben a látogató olvasgat – és teljesen elérzékenyül a levelektől –, Beethoven melódiáit hallgathatja a múzeumban.


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •