Egy középkori romtemplom, amely sokszor elpusztult, de mindig újraépítették
Borús, szomorú az idő – egy lélek sem volt Balatonfűzfőn az utcán. A Mámai templomromot keressük – valahol itt van, a katolikus templom mögött, ezt olvastam. A templomot hamar megtaláltuk – gyönyörű, apró kőépület. És mögötte valóban megpillantottuk a középkori templomromot. A legtöbben csak keresztül autóznak Balatonfűzfőn a 71-es főúton, és nem is tudják, hogy egy utcával feljebb ilyen kincset rejt a település. De miért mámai templomrom a neve? Mikor épült? Mi volt a sorsa? Ennek jártunk utána.
A falut hívták így, hogy Máma – feltehetően már a honfoglalás idején is létezett. Máma település neve már egy görög nyelvű alapítólevélben is szerepel – az ezredforduló táján keletkezett a levél. Eszerint István király Mámát a veszprémvölgyi apácamonostor birtokába adta.
A tatárok feldúlták a falut 1242-ben, és a templomát is elpusztították. A ma látható romtemplom vélhetően a XIII. században épült.
Egy dokumentum szerint 1296-an már állt a mámai templom – Szent László tiszteletére emelték.
Négyzet alapú, egyhajós templom volt ez, a környékre jellemző középkori templomtípus. A Balaton felőli oldalán volt a bejárat, még ma is látszik a küszöbe. A falait durva kövekből rakták, a padlója döngölt föld volt.
A templom persze az évszázadok alatt többször elpusztult. A török időkben a falu teljesen elnéptelenedett – majd később újra több család telepedett le itt. Egy török aga XVI. századi leveléből az derül ki, hogy próbálta visszacsalogatni a területre az embereket.
Az 1600-as években II. Ferdinánd a győri jezsuitáknak adta a templomot, akik rendbe is hozták a török időkben elromosodott épületet. Korabeli iratok szerint sekrestyéjében Szent László oltára állt.
Aztán a Rákóczi szabadságharc idején megint elpusztult a falu – az 1710-es években már pusztaként írják le a területet.
A falu lakói nem is telepedtek vissza – de a templom még állt egy vörösberényi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint.
Azt nem lehet tudni, hogy hogyan pusztult el ismét a templom – az 1928-29-ből származó fényképek alapján már rom. 1963-ban az Országos Műemléki Felügyelőség feltárta a templomromot és helyre is állította.
Ahogy a néma csendben sétáltunk a templomrom körül, nem is bántam, hogy ennyire szürke az idő – valamiféle középkori hangulat nyomasztotta a tisztást, ott, a katolikus templom mögött, ahol a romtemplom áll.
