Az elásott kincsek nyomában: a kisnánai vár legendája

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A legenda szerint a kisnánai vár ura, Csulai Móré László mérhetetlen kincseit a vár falain belül ásta el a törökök elől. Őt magát elfogták a törökök és a konstantinápolyi tömlöcbe zárták, a várat pedig lerombolták. A kincset azóta is keresik, de még nem találták meg. A kisnánai várban jártunk, ami – szerintünk – az ország egyik legszebben, legizgalmasabban felújított vára, tele zegzugokkal, egyedülálló látványosságokkal. Egy különös szerkezettel például azt is látni lehet, milyen volt az élet a középkorban a vár falain belül.

A kisnánai vár nem hegyre vagy dombra épült. A faluban magasodik – és már messziről, ahogy közelítünk a falu felé, lenyűgöz a látvány. Pedig akkor még nem is tudtuk, hogy mennyi izgalmat, érdekességet rejt a vár.

Hirdetés


A pénztár a vár előtti kis házban van – egy nagyon kedves hölgy igazít útba, hogy merre haladjunk a várban, hogy mindent meg tudjunk nézni.

A pénztár a vár előtti kis házban van / Fotó: ORSZÁGKÉP

Úgy tűnik, sok időnk nincs, mert közelít valami hatalmas vihar – a közeli hegyek már sötétek, fölöttük szürke és sötétkék felhők gyűlnek, A villám is cikázik.

De itt, a kisnánai várnál még süt a nap.

A kisnánai vár / Fotó: ORSZÁGKÉP

Az elásott kincs története, és más históriák

Kisnána az ország egyik legelőkelőbb származású nemzetségének, az Abáknak a birtoka volt. A mai Kisnána falu elődje, Egyházasnána a 12. században már bizonyosan létezett. A településnek a Mindenszetnek tiszteletére épült plébánaiatemploma, egy rotunda, ami mai vár dombján állt. Körülötte volt a falu temetője.

A 13. század elején az Aba nemzetség egyik ágából származó Kompolti család egyik tagja, Kompolti István építtette fel Kisnánán 1325-ben az udvarházát a templom mellett. Aztán bővíttette a templomot is egy nyugati karéjjal.

A 15. század elején Kompolti István fia és unokája, Kompolti László gótikus stílusban építtették át a templomot, amelyhez egy új tornyot is kapcsoltak. Lászlót már az új templomszentélyben temették el 1428-ban.

Az 1430-as években a templom mögött egy új, emeletes udvarház épült.

1439 után a vidéken megjelenő huszita rablók támadásai miatt Kompolti János udvarházát kastéllyá alakíttatta át. Az egész dombot palánkfallal vette körül.

Később a palánkfalakat kőfalakkal és kő kaputoronnyal cserélték fel.

Azán megépült a belső várfal és a belső kaputorony, majd 1451 után a keleti palotaszárny is.

A Kompolti család 151-ben kihalt. A várat rokonaik, a Guti Országh család tagjai örökölték. Ők építették a hatalmas borospincét, a palotát pedig reneszánsz stílusban alakították át. A vár 1543-ban Losonczy István kezére került, aki átengedte féltestvérének, a hírhedt rablólovagnak, Csulai Móré Lászlónak.

A török ekkor támadta meg a várat. A legenda szerint Móré aranyat szóratott a budai pasa katonái közé. Azt gondolta, hogy így megmenekülhet, de Mórét elfogták, és a konstantinápolyi Héttorony tömlöcbe zárták. Állítólag mérhetetlen kincseit a vár területén ásta el, de eddig még senki sem találta meg.

A vár első régészeti kutatási 1941-ben végezték. A teljes feltárás és helyreállítás 1966-ig tartott. Legutóbb 2010-2011-ben kutattak a területen, és tovább szépítették a várat.

Kalandok és egyedülálló látnivalók

A vár gyönyörű – talán az egyik legszebb az országban. Legalábbis a legizgalmasabban, legteljesebben felújított, zegzugos, kalandos épület. A környéke csodálatosan rendezett. Szóval, nem is tudom tovább fokozni: egyszerűen fantasztikusan rendben tartott várról van szó.

A leglátványosabb része a gótikus, nyolcszögletűvé váló templomtorony. Az egykori szentélyben látható Kompolti László faragott, gótikus sírköve – akit 1428-ban temettek el a templom szentélyében. Egészen elképesztő látni a sírkövet. 1428… ezt mondogatom magamban, és közben bámulom a követ.

Az Öreg-torony első emeletére egy kívülről futó falépcsőn lehet feljutni. Viszont nagy vihar közeledett, villámlott, dörgött, és nem lehetett felmenni. Pedig biztos lenyűgöző a panoráma fentről.

A kisnánai vár / Fotó: ORSZÁGKÉP

Berendeztek a várban egy kőtárat is, ahol főleg a 15. századból láthatók faragott kövek.

Aztán egy másik épületben – miután zegzugokban sétálunk – egy opálgyűjteményt találunk. Itt látható egyébként az ország legnagyobb, négymázsás opálja is.

Az ország legnagyobb opálja / Fotó: ORSZÁGKÉP

És még csak ezután jött egy másik látványos érdekesség: a vár falai között több kronoszkóp is található, amelyek segítségével megcsodálhatjuk, hogy milyen is lehetett régen a vár és az itt élő emberek élete. A kronoszkóp egy távcsőre emlékeztető szerkezet, körbe lehet forgatni, és ha az ember belenéz, egy 180 fokos panorámaképet pásztázhat az adott nézőpontból élvezve a korabeli látványt. Láthatja a teljesen ép középkori várat – valahogy így nézhetett ki -, és embereket is korabeli ruhákban.

Ezt láthatjuk a kronoszkóban:

A nap süssön…

Még több időt el lehetett volna tölteni a várban – mi nagyjából egy órán át sétáltunk, nézelődtünk ott. De nem volt elég. Csakhogy robogott felénk a vihar –  visszavonhatatlanul közeledett,  így sietni kellett.

Kifelé menet bementünk még a kis házba, ahol a jegyet vettük.

A hölgy éppen uzsonnázott: zsíros kenyér és dinnye.

Csak azért mentünk, hogy elmondjuk, ilyen gyönyörűen felújított, kalandokkal, érdekességekkel teli, rendezett környezetű várat keveset láttunk.

Kicsit még beszélgetünk, aztán elbúcsúzunk.

„A nap süssön önökre” – mondja a hölgy, mi pedig kimegyünk az autóhoz. Az égdörgés és a villámok már a fejünk felett, de valahogy még mindig nem zuhog.

Elindulunk, és néhány kilométer után kisüt a nap – a viharnak nyoma sincs már.

Kisnána vára / Fotó: ORSZÁGKÉP

 


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés