„Keszthely Seuso-kincsei” visszakerültek a kastélyba

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Aranyozott ezüsttányérokat és -kelyheket adott át a magyar állam Keszthelyen; az egykor a Festetics család tulajdonában lévő műkincseket az állam egy tavalyi bécsi árverésen vásárolta.

Egy nemzet akkor képes megmaradni, ha képes megbecsülni saját múltját, történelmét, és “ezt a múltat nem zárja vitrinbe”, hanem olyan mozaikdaraboknak tekinti, amelyekből képes felépíteni a jelent és abból a jövőt – mondta Tuzson Bence államtitkár az átadáson.
Nem kell kell ahhoz történésznek lenni, hogy egy kastélyba belépve vagy egy épületre tekintve érezzük a hangulatát, az adott kor szellemét. Ezért is nagy jelentőségű a kastélyok, várak felújítása, hiszen ezeknek az épületeknek “lelkük van”.  Hidat jelentenek a múlt és a jövő között. Úgy kell élettel megtölteni azokat, hogy a következő generációk is lássák: egy országnak, egy nemzetnek milyen irányba kell továbblépnie.
Az 1700-as évektől Keszthely története összefonódik a Festeticsekkel. A keszthelyi kastély a negyedik legnagyobb Magyarországon, látogatottságban viszont az első.

Aranyozott ezüsttányérok és -kelyhek az egykor a Festetics család tulajdonában lévő műkincsek átadásán a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban. Fotó: MTI/Varga György
Hirdetés


A második világháborút követően az épületegyüttes műkincseinek jelentős részét elveszítette. Egy 1942-es leltár szerint külön ezüstkamrája is volt a kincseknek, amelyek most mint “Keszthely Seuso-kincsei” kerültek vissza.

A háromszor 12 darabos készletből a tányérok és a nagyobb kelyhek sora hiánytalan. A kisebbekből azonban csak 9 szerepelt az árverésen. Ezt követően került elő a tizedik kisebb kehely Ausztriában egy családnál. A kormány pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy a még hiányzó két darab is visszakerüljön Keszthelyre.
Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos elmondta: a 12 tányért és 12 kelyhet, valamint 9 kisebb kelyhet a bécsi Dorotheum tavalyi árverésén kikiáltási áron, több mint hatmillió forintért vásárolta meg a magyar állam.

Az egykor a Festetics család tulajdonában lévő aranyozott ezüsttányérok és -kelyhek átadása. Fotó: MTI/Varga György

A kormány a műtárgyvásárlási programja keretében évente 200 millió forintból – szakértők bevonásával – tud visszavásárolni műtárgyakat. Ezek szisztematikus kutatómunkával vagy akár váratlanul kerülnek elő. A vártnál is sikeresebb volt például, amikor a Nemzeti Kastélyprogram keretében az adott települések lakóit is megkeresték, hogy az egykori kastélyokból, kúriákból származó tárgyakat visszavásárolják. De a főnemesi családok is adnak át tárgyakat adományként vagy letétként.

A Festetics-kastély a most visszakapott műtárgyakat a jelenlegi tükörterembe helyezi el, ahol 12 személyes hercegi ebédlőt rendeznek be. A korhű berendezéshez nemrég egy aukción székeket is vásárolt az állam.

A tízszögű, aranyozott ezüsttányérok összsúlya csaknem tíz kilogramm. A kelyheken gravírozott címer látható F monogrammal és grófi koronával, valamint a Festeticsek címerállataival, a daruval és a két oroszlánnal. Összsúlyuk pedig megközelíti az öt kilogrammot. A tárgyak többségén az 1796-os régi bécsi fémjel is szerepel.
Az ezüsttárgyakat az 1700-as évek végén az éppen kétszáz éve elhunyt gróf Festetics György rendelte, aki a család legkiemelkedőbb tagjaként a Georgikon megalapításával, a Helikoni Ünnepségek létrehozásával, illetve a kastély könyvtári szárnyának felépítésével tette emlékezetessé a nevét.

(MTI)


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés