A különleges Károlyi-kastélyt mutatta meg nekünk Károlyi Angelica grófnő

 

Károlyi Angelica grófnő kedvesen invitál a kastélyba. „Jöjjenek, üljünk le az egyik szalonba, elmesélem önöknek a kastély történetét.” Már, amikor megpillantottuk a gyönyörűen felújított kastélyt, elállt a lélegzetünk. Amikor beléptünk, a 19. és a 20. század történelme megérintett, a falakban, a falakon lévő festményekben, a bútorokban, de még a lépcsők melletti korlátokban is ott volt a nemesi család teljes történelme, és a magyar történelem egy szelete. És még akkor fogalmunk sem volt, hogy milyen csodákat látunk még a kastélyban. Károlyi György és felesége, Angelica  a romokból építette újjá, és látta el funkcióval a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt. Húsz évig tartó munkájuknak köszönhetően az állami tulajdonban levő főúri rezidencia ismét régi fényében pompázik. Európai kulturális találkozóhelyként kiállítások, koncertek, konferenciák helyszíne. A grófnő végigvezetett minket a kastélyon, és olyan egyedülálló értékeket nézhettünk meg, mint például az eredeti Szatmári Békeszerződés záradéka, a Károlyiak eredeti, kézzel írt levelezései, vagy azok a hatalmas, egész falat beborító festmények, amelyek egykor a Károlyi-család tulajdonában voltak, majd a Szépművészeti Múzeumban lehetett látni azokat, de 2013-ban visszakapta a család a képeket. Megtudhattuk, hogy milyen állapotban volt az 1980-as években a kastély – sok évtizednyi hányattatott sors után -, és azt is elmondta a grófnő, hogy azért kezdték el a kastély felújítását több mint 20 évvel ezelőtt, mert a férje azt mondta: Károlyiként felelős a kastélyért. Jöjjön velünk, nézze meg a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt – Károlyi Angelica grófnő vezetésével.

A park melletti parkolóban hagytuk az autót, és onnan sétáltunk a kastélyig, amely az első pillanatban lenyűgözött. A párás, esős, hűvös időben is pompázott a park, távolban a gloriett a tó partján, az ősfák, a sétány, és persze a kastély épülete, előtte a díszkerttel. Lélegzetelállító.

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély / Fotó: ORSZÁGKÉP
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély / Fotó: ORSZÁGKÉP

Károlyi Angelica grófnő kedvesen fogad, először az egyik szalonban ülünk le, ott mesél a kastély történetéről, és régi fotókat, képeket is mutat.

A Károlyi-kastély építése, és a park kialakítása

A fehérvárcsurgói kastélyt magába foglaló birtok története meglehetősen régre nyúlik vissza, és az évszázadok során többször is gazdát cserélt: 1690-ben jelentek meg a Hochburgok, mint Csurgó birtokosai, őket pedig a Berényi és a Perényi család követte a birtokosok sorában. 1834-ben Perényi Imre báró elzálogosította a csurgói birtokot Károlyi György grófnak, amit 1853-ban a Károlyiak megvásároltak.

1844-ben kezdték el átépíteni a kastélyt. Károlyi György gróf pesti palotájának befejezése után Csurgón teremtette meg leszármazottjainak vidéki rezidenciáját.

A kastély egykoron / forrás: Károlyi Angelica
A kastély egykoron / forrás: Károlyi Angelica

A csurgói kastély átépítése 1844-1852 között annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján zajlott, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi-palota átépítését is végezte. A Bécsben élő építészt a helyszínen Ybl Miklós képviselte, aki – mint a Károlyi család alkalmazott építésze – csak a művezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt.

Az újonnan megépített kastély U alakú épületében az emeletes középrészhez kétoldalt oszlopos, földszintes szárnyak kapcsolódnak. Ezek végében egy-egy pavilon áll. Az északi pavilonban található a kápolna.

A főépület és az oldalszárnyak díszudvart zárnak körül.

Gr. Károlyi György 1877-ben bekövetkezett halála után Csurgót a másodszülött fiú, Viktor örökölte, akinek halála után 1888-ban a kastély Károlyi Gyulára szállt. Az ő idősebbik fia volt Károlyi Mihály (1875-1955), fiatalabbik pedig Károlyi József (1884-1934). Az ő nevéhez fűződik a kastély utolsó nagy átalakítása az 1910-es években. Ekkor lényegében kialakult a mai alaprajz és homlokzat.

A kastély egykoron / forrás: Károlyi Angelica
A kastély egykoron / forrás: Károlyi Angelica

Ekkor került az U alak közepére az elliptikus kupolás könyvtárterem.

1910-ben szintén gróf Károlyi József az, aki megbízta Hein János tájkertészt és kertépítészt az angolkert jellegű, ősfákkal teli park átalakításával.  A park állományában faóriások láthatók (császárfa, görög jegenyefenyő, hársfa, vadgesztenyefa), ezeken kívül található még itt feketefenyő, vérbükk-és vörösfenyő, tiszafa, kolorádófenyő, török mogyoró, szomorú gyertyán és magas kőris.

1919-ben a kastély hat szobájában betegsegélyező helyet rendeztek be. A II. világháború idején német vezérkari szálláshely, majd hadikórház és laktanya lett. A német csapatok visszavonulása után szovjet katonai alakulatok vették igénybe és lényeges pusztításokat végeznek benne. A kastély belső berendezései, bútorai ekkor mentek tönkre, tűntek el.

A világháború befejezése után a kastélyt és a birtokot elvették a Károlyi családtól és kártérítés nélkül államosították.

A kastély a szocializmusban

1946-tól a Fővárosi Gázművek kapta kezelésbe, ekkor üdülőként hasznosították. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki, ezt követően pedig, 1955-től a megye gondozásában magyar gyerekek nevelőotthonaként funkcionált, majd 1979-ben leromlott állapota miatt teljesen kiürítették.

A kastély sorsa azonos a magyarországi hasonló épületekével: a sok funkció- és kezelőváltás nem használt az épületnek. A 90-es évekig az épület erőteljesen lepusztult, parkja elvadult.

Lepusztult állapotban / forrás: Károlyi Angelica
Lepusztult állapotban / forrás: Károlyi Angelica

„A férjem, Károlyi György minden karácsonykor kapott egy levelet a nagyapja titkárától. Lényegében évek óta minden karácsonykor üdvözölték egymást. 1983. december 24-én azonban nem levelet kaptunk, hanem felhívott a titkár, és megkérdezte, hogy miért nem jövünk el Magyarországra megnézni a kastélyt.” – mondta Károlyi Angelica.

Lepusztult állapotban / forrás: Károlyi Angelica
Lepusztult állapotban / forrás: Károlyi Angelica

„Azt tudtuk, hogy nagyon rossz állapotban van, ezt megírta a titkár. Úgy döntöttünk, hogy 1984 nyarán ellátogatunk Fehérvárcsurgóra. Megdöbbentő látvány fogadott minket. Teljesen romokban volt a kastély.”

Károlyi Angelica / Fotó: ORSZÁGKÉP
Károlyi Angelica / Fotó: ORSZÁGKÉP

“Nem volt egyetlen ablak vagy ajtó az épületen, és a padlástól a pincéig ázott. Lényegében életveszélyes volt. Aztán eljöttünk a következő évben is, aztán 1990-ben is. Utána megszületett a negyedik gyerekünk, így egy ideig nem utaztunk. A férjem később azt mondta: ez nem maradhat így, Károlyiként felelősséget érez a kastély iránt.”

Lepusztult állapotban / forrás: Károlyi Angelica
Lepusztult állapotban / forrás: Károlyi Angelica
A kastély felújítása

A rendszerváltozást követően a kastély állami tulajdonban maradt. Az állam tulajdonosi jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolta. A kastély sorsában jelentős változást az 1994-95-ös esztendők hoztak: ekkor az ingatlan kezelői jogát megkapta a Műemlékek Állami Gondnoksága. Elkészítették az épület felújítási programját, új lendületet vett az állagmegóvás és az elvadult kastélypark rehabilitációja.

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély / Fotó: ORSZÁGKÉP
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély / Fotó: ORSZÁGKÉP

1997-ben Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a Műemlékek Állami Gondnoksága együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására.

Az Alapítvány kidolgozott egy tervet, amely szerint Kulturális Találkozó Központot alakítanak ki a kastélyban, amely összeköti a műemlék kulturális jellegének megőrzését. Ezen kívül egy szállodát is létrehoztak a kastélyban, amely biztosítja a bevételt a kulturális programok megvalósításához, és a kastély fenntartásához. Ez a terv 1995-ben megkapta az UNESCO által adományozott Kulturális Világörökség Évtizedének emblémáját: ez az első eset, hogy egy magyar műemlék ilyen magas szintű nemzetközi elismerésben részesült.

A fenti célok elérésének felgyorsítása érdekében 2000-ben a Károlyi család létrehozta a Fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (FKKF Zrt.), mely 2001-ben átvette a MÁG-tól 99 évre, a KVI jóváhagyása mellett a kastély vagyonkezelési jogát.

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély / Fotó: ORSZÁGKÉP
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély / Fotó: ORSZÁGKÉP

2003 után hitelekből, állami támogatásokból elkezdődött a kastély teljes felújítása. Az Új Széchenyi Terv keretében is nyertek támogatást, így a kastély 2011-re elkészült.

Különleges látnivalók a Kastélyban

Károlyi Angelica grófnő végigvezetett minket a kastélyon. Először a kastély kápolnáját néztük meg, amely a rendszerváltás előtt le volt falazva – mondja. Ezt újították fel először.

A kápolna / Fotó: ORSZÁGKÉP
A kápolna / Fotó: ORSZÁGKÉP

A lépcsők, a korlátok eredetiek – mutatja, vagyis ezeken a lépcsőkön ment az 1800-as években Károlyi György, és ebbe a korlátba kapaszkodott.

Csigalépcső eredeti korláttal / Fotó: ORSZÁGKÉP
Csigalépcső eredeti korláttal / Fotó: ORSZÁGKÉP

Az egyik kisebb könyvtárban – mert a kastélyban több is van – az épület makettjét nézzük meg, amelynek az oldalán braille-írással segítik a látássérülteket az eligazodásban.

Tovább haladunk a szobákon. Az egyik vendégszobában a Károlyiak képe látható egymás után – a feleségükkel együtt.

Az egyik nagyobb szobába érve Károlyi Angelica egy pillanatra megállt, és azt mondta: ebben a szobában született az apósom. Egy percre mindannyian csöndbe maradtunk.

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély / Fotó: ORSZÁGKÉP
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély / Fotó: ORSZÁGKÉP

Megnéztük a nagy könyvtárat is, ahová a szálloda vendégei is bármikor bemehetnek olvasni, aztán az egyik kiállítást mutatta meg a grófnő.

A kiállításon a lélegzetünk is elállt: ott látható a Szatmári békeszerződés záradékának eredeti példánya, a pecsétes aláírásokkal.

A Szatmári békeszerződés eredeti záradéka / Fotó: ORSZÁGKÉP
A Szatmári békeszerződés eredeti záradéka / Fotó: ORSZÁGKÉP

De azok a festmények is, amelyeket a Szépművészeti Múzeumtól kaptak vissza 2013-ban.

A pince valaha talán borospince lehetett, de ezt pontosan nem tudják – mondta a grófnő.

Végül a kastély egyik legnagyobb különlegességét, a csipketeraszt néztük meg.

„Tudja, hogy miért ez a neve?” – kérdezte a grófnő. Nem tudtam, persze, csak sejtettem, hogy valószínűleg a terasz csodálatosan kidolgozott, kovácsolt vas díszei miatt. „Nos, azért, mert szép napsütésben a csipkés mintázatú kovácsolt vas díszek árnyéka megjelenik a terasz falán, és tényleg olyan, mintha az egész csipkés lenne.”

Véget ért a sétánk a kastélyban, visszatérünk a főbejárathoz, a szalonba, ahonnan indultunk. Károlyi Angelica ingázik: Párizsban él, de kicsi itt is, Magyarországon. Több hónapot tölt itt az évben, és dolgozik férjével együtt a kastély népszerűsítésén, a kiállításokon, a koncertek szervezésében.

Ahol a történelem, a kultúra, a gasztronómia és a turizmus találkozik

A szálloda jelenleg 20 vendégszobával működik, az étterem mindegy 80 főt tud befogadni, valamint 8 különböző méretű konferenciaterem is található a kastélyban.

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély / Fotó: ORSZÁGKÉP
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély / Fotó: ORSZÁGKÉP

Hatalmas, egymásba nyíló termei pedig többszáz fős fogadások, bankettek megrendezésére kínálnak lehetőséget.

A kastély fogadja a hazai és nemzetközi vendégeket, népszerűsítve a kulturális turizmust az országban és Európában egyaránt.

„Eredetileg úgy terveztük, hogy a szobákban ne legyen televízió. Az volt a célunk, hogy a kastély kizárólag a minőségi kultúrát képviselje, értékes koncerteket, kiállításokat mutassunk be. Aztán rájöttünk, hogy kell televízió, ugyanis ha nincs, kevesebben jönnek a szállodába. A kulturális központ ötlete egyébként Franciaországból származik, ott indult el egy ötlet, amelynek a lényege az, hogyan lehetne a legtökéletesebb módon fenntartani a történelmi épületeket úgy, hogy a minőségi kultúra is helyet kapjon benne, de fenn tudja tartani magát. Ezt a tervet valósítottuk meg a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban. Azért nyitottuk meg a szállodát, hogy annak bevételéből finanszírozzuk a komolyzenei koncertprogramjainkat, a kiállításainkat.” – mondta Károlyi Angelica.

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély / Fotó: ORSZÁGKÉP
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély / Fotó: ORSZÁGKÉP

Azt is kiemelte, hogy kizárólag komolyzenei koncerteket szerveznek.

„Évek alatt rögzül majd az emberekben, hogy itt, a Károlyi-kastélyban minőségi koncerteket hallhatnak. Biztosak lehetnek abban, hogy itt értéket kapnak. Nyolcadik éve rendezzük meg a vonósnégyes fesztivált, például. De számos koncertet adnak fiatal klasszikus zenészek – akiket így támogatunk. Egyelőre még nem tömeges az érdeklődés. De hiszünk abban, hogy ez megváltozik. Sokan látogatnak el a rendezvényeinkre messzebbről, például a fővárosból is, itt töltenek egy-két éjszakát a szállodában, így komplex, minőségi pihenést tudunk biztosítani, ráadásul kulturális élményt is nyújtunk.”

A gasztronómiára is különösen figyelnek. A konyhájuk vezetője nemzetközileg is elismert, kiváló séf.

Károlyi Angelica / Fotó: ORSZÁGKÉP
Károlyi Angelica / Fotó: ORSZÁGKÉP

„Harcolunk azért, hogy Magyarországon egyre inkább megismerjék ezt a szisztémát: amikor a kultúra, a történelem és a turizmus találkozik.” – emelte ki Károlyi Angelica.