Miért eszünk halat, káposztát és mákos bejglit karácsonykor?

 

Régen a karácsonyi ünnepi asztallal a következő év bőségét akarták szimbolizálni az emberek. Ezért a legtöbb családban hagyomány a karácsonyi menü: halászlé, töltött káposzta és mákos bejgli.

Azért vált szokássá halat enni, mert a pikkelyei a pénzbőséget jelentették, és a hal gyorsasága miatt a család előrehaladását is jelképezte. Bizonyos térségekben, ahol halászattal foglalkozott a család, még a halászhálót is a karácsonyi asztal alá tették, hogy a következő évben jó legyen a fogás.

forrás: Pixabay

A káposzta is a bőséget jelentette – pontosabban azt, hogy a következő évben jobban él majd a család.

forrás: Pixabay

A mák és a dió apró szemei is gazdagságot hoznak a hagyomány szerint. De a mák a jó házasságot is jelentette. Lencsét, babot és borsót azért ettek, mert az is gazdagságot és jó termést hozott.

forrás: Pixabay

Az almához is kötődik egy szokás: egy egész almát annyi felé vágtak szentestén, ahány családtag volt. Az almaszeleteket együtt ették meg, ami azt szimbolizálta, hogy a család ugyanúgy összetart, ahogyan egykor az az alma is egy volt, mielőtt felvágták. A karácsonyfán is megjelent az alma – de az Ádám és Éva történetéhez kötődött. A füzér a fán pedig a kígyót jelképezte.

A mézes fokhagyma pedig a jövő évi egészséget szimbolizálta.