Kaptárkövek – a megoldatlan rejtély

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Mik azok a kaptárkövek? Kik és miért vájták a sziklákba a fülkéket? Temetkezési hely lehetett? Vagy méhészkedtek a sziklákba vájt fülkékben évszázadokkal ezelőtt? Ezekre a kérdésekre még ma sincs válasz – noha számos elmélet született. Az biztos, hogy bemutatják a Szomolyai Kaptárövek Természetvédelmi Területén kialakított tanösvényt  május 11-én. Előadásokkal, fotókiállítással és a helyi termelők és Nemzeti Parki Termék védjegyes termékek vásárával is várják az érdeklődőket.

A falu központjából vezet egy tanösvény, amely a Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Területtermészeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. 1960-ban nyilvánították védetté.

Készítette: Baráz Csaba – A feltöltő saját munkája
forrás: commons.wikimedia.com

A Kaptár-völgyben nyolc nagyobb, fülkés szikára, kőkúpra tagolódó riolittufa-vonulat található, amely Magyarország legtöbb fülével rendelkezdő kaptárkő-csoportja. Szomolya község határában négy lelőhelyen, 13 kaptárkövön összesen 132 darab fülke van. Ebből 117 darab egy lelőhely kaptárkövein található, és ugyanitt egyetlen kúpon 48 darab fülkét lehet összeszámolni.

A fülkék keletkezéséről, készítőiről és koráról számos legenda, feltételezés született.

Egy egri történész-régész pap, Bartalos Gyula szerint a kaptárkövek síremlékek voltak, és a fülkékbe az elhunytak hamvait rejtő urnákat helyezték. A kőfülkék kifaragását először a hun-magyarokhoz, később a keltákhoz és a szkítákhoz kötötte.

Készítette: Baráz Csaba – A feltöltő saját munkája
forrás: commons.wikimedia.org

Klein Gáspár, Borsod megyei főlevéltáros a vakablakoknak bálványtartó, áldozatbemutató rendeltetést valószínűsített, és azokat honfoglaláskori emléknek tartotta.

A ma leginkább ismert és elfogadott vélemény az, hogy a fülkékben hajdan méhészkedtek. Ennek legmeghatározóbb képviselője Saád Andor miskolci orvos volt, aki Korek József régésszel az 1960-as évek elején néhány ásatást is végzett a kaptárkövek előterében, Cserépváralján és Szomolyán. A régészeti feltárások során előkerült, XI.-XIV. századból származó leletek azonban egyik feltevés igazolására sem szolgáltattak bizonyítékot. Ennek ellenére mégis az a nézet vált elfogadottá és ismertté, hogy a kaptárkövek fülkéi a középkori erdei sziklaméhészet emlékei.

Készítette: Baráz Csaba – A feltöltő saját munkája
forrás: commons.wikimedia.org

De ezzel kapcsolatban is felmerül néhány kétség. Elgondolkodtató a fülkék égtájak szerinti változatos elhelyezkedése éppúgy, mint az, hogy sok esetben a talajszinthez közel. vagy éppen teljesen megközelíthetetlen helyre faragták a fülkéket. De a keskeny és sekély, sőt, előrebukó fülkék esetében is kizárható, hogy méhészkedtek volna a fülkékben.

A XI. századtól írásos adatok tanúskodnak arról, hogy méhészkedtek az emberek. Oklevelekben olvashatunk erdei méhészekről, méhvadászokról, de a sziklaméhészetről hallgatnak a források.

Vagyis: a kaptárkövek rejtélye még mindig nem oldódott meg.

(forrás: Bükki Nemzeti Park honlapja, kaptarko.hu)


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •