Vadregényes utakon a Tóti-hegyen

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Itt-ott kiemelkedő kúpok, kalapformájú hegyek, változatos látkép. A Tapolcai-medence különlegessége egyedülálló geológiai adottságaiból fakad. A földtörténet eseményei világviszonylatban is az egyik legérdekesebb tájegységgé alakították. A Bakony-Balaton Geopark méltán híres és turisták által kedvelt része a bazaltvulkanizmus által érintett táj.
A Tóti-hegy alakja a szulai rész felől / Fotó: Pető Piroska
A Tóti-hegy alakja a szulai rész felől / Fotó: Pető Piroska

A közismert tanúhegyek, a Badacsony, a Szent György-hegy mellett számos közepes méretű, illetve kisebb hegy őrzi az egykor tomboló vulkánok emlékét. Többségük már erőteljesen lepusztult, úgy, mint a Káli-medence kapujához legközelebb eső Tóti-hegy. Többi testvére közül kitűnik egyedi tulajdonságaival: páratlan vadregényessége, változatos képe, és a csúcsról látható körpanoráma minden évben egyre több érdeklődőt vonz.

A hegy lábánál elterülő település, Káptalantóti a nevében is hordozza a 346 méteres magasságú hegy elnevezését.
Hirdetés


Földrajzilag a Badacsony-Gulács csoport kistájhoz sorolható. Elhelyezkedése, formája a tájban jellegzetes.

A jellegzetes alakú csúcs őszi környezetben / Fotó: Pető Piroska
A jellegzetes alakú csúcs őszi környezetben / Fotó: Pető Piroska

Területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, a hegytetető térsége fokozottan védett. Több irányból közelíthető, úthálózata jó, a csúcsra jelzett turistaút vezet.

A környező dűlőkből, a szomszédos Sabar-hegyről könnyen megcsodálhatjuk a felfelé csúcsosodó hegyet.

A Tóti-hegy a Sabar oldalából nézve / Fotó: Pető Piroska
A Tóti-hegy a Sabar oldalából nézve / Fotó: Pető Piroska

A falu külterületi részén több olyan szegletet találunk, ahol még érezhető az autentikus szőlőhegyi hangulat, a kis parcellákat a környékbeliek művelik, láthatunk új telepítésű szőlőket és persze számos szépen karbantartott nyaraló is épült.

A Bodoki dűlő felől, a hegy aljától húzódó Szula nevű részen át a csúcs felé törve igazán bensőséges hangulat árad felénk.

A Tóti-hegyet már többször meghódítottuk, de mindig tartogat meglepetést, egyedi tájértékektől hemzsegő területe rengeteg felfedezést ígér.

A kőbányászat is formálta korábban a hegyet / Fotó: Pető
A kőbányászat is formálta korábban a hegyet / Fotó: Pető Piroska

Kialakulásáról számos tudományos anyagban olvashatunk. 5-6 millió évvel ezelőtt a Pannon-tó már visszahúzódott, térségünk szárazzá vált. A feltöltődött térszín nyugalmát a pliocén kori bazaltvulkanizmus folyamatai szakították meg.

Azt feltételezik, hogy a tektonikus folyamatok hatására a mélyből feltörő magma nem jutott ki az akkori felszínre, hanem a pannon réteg belsejében megrekedve kihűlt. Ezek szerint a kőzetté szilárdult bazalt csak a felszín későbbi lepusztulásával került napvilágra. A vulkáni kőzet a felső, régi bánya területén és a hegy nyugati oldalán működött bazaltbányában tanulmányozható.

Törmeléklejtő a bánya közelében / Fotó: Pető
Törmeléklejtő a bánya közelében / Fotó: Pető
A hegytetőre jól járható gyalogösvényen jutunk, ha a kék háromszög jelzést követjük.

A fokozottan védett területen nem hagyjuk el a kijelölt utat.

A bazaltkibúvásokkal, érdekes kőzetformákkal szegélyezett út érdekességei után lenyűgöző és életre szóló élmény felérni a csúcsra! Ha tehetjük, minden évszakban tegyünk látogatást a szavakkal le nem írható szépségű Tóti-hegyen.

A hegycsúcs területe mindössze pár négyzetméter / Fotó: Pető
A hegycsúcs területe mindössze pár négyzetméter / Fotó: Pető

A Balaton látványa, a Tapolcai-medence további tanúhegyeinek fenséges képe, a lábunk előtt heverő Káli-medence és a távolabbi tájmozaikok szinte gyógyító hatással vannak a test és a lélek számára.

A hegy természetes növénytakarója a tájhasználat következtében átalakult, kultúrtájjá nemesedett, de az egyensúly fenntartása, az értékes fajok megőrzése fontos feladat. A sokrétű geológiai, mikroklimatikus adottság biológiai sokféleséget eredményez, a hegy növénytársulásai változatosak, élőhelyei sokszínűek. Különféle összetételű erdőfoltok, a meleg, déli száraz lejtőkön lejtősztyeppek, bokorerdős részek, sziklahasadék-növényzet borítja a hegyet. A több évezredes múltra visszatekintő szőlőművelés, borkészítés színtere javarészt a Hegymögi, nyugati-délkeleti fekvésű oldal, de a hegycsúcs alatt, a keleti oldalon is találunk présházakat.

Elhagyatottnak tűnő présház a felső régióban / Fotó: Pető Piroska
Elhagyatottnak tűnő présház a felső régióban / Fotó: Pető Piroska
A hegytetőről visszasétálva, a Hegymögi-dűlő felé ereszkedünk.

Környezetünkben az egykoron a hegytetőig húzódó szőlők emléke a bazalt-teraszok és támfalak nyomán köszön vissza. Az út mentén egy romos, de még boltozatát hősiesen tartó pince – bozóttal körülvéve- hirdeti a korábbi generációk szorgalmát.

Csodálatos, bazaltkőből rakott támfal az út mentén / Fotó: Pető Piroska
Csodálatos, bazaltkőből rakott támfal az út mentén / Fotó: Pető Piroska

Séta közben gyönyörű kilátás bontakozik ki, a szőlővel borított lejtő és a hegyek mögött a Balatont is megpillanthatjuk.

A hegy aljához közeledve útba ejtjük a látványos kőzetfalú alsó bányát. A Szalay bányában a változatos, töredező bazaltfelszín jó fotótémának bizonyul, és geológiai érdekességként is hatásos.

Az alsó bánya látványos kőzetfelszíne / Fotó: Pető Piroska
Az alsó bánya látványos kőzetfelszíne / Fotó: Pető Piroska

Az egyik helybéli nagy pincészet gazdasága mellett irányt váltunk a Hegymögi dűlő felé, ez a Balaton irányába néző hegyrész, a présházak és szőlők birodalma. Vigyázni kell, hogy ne szaporodjanak az épületek, a tájkarakter szempontjából óriási kárt okoz egy-egy új építésű ház megjelenése.

Így láttuk a Hegymögi részt egy őszi kirándulásunk alkalmával / Fotó: Pető Piroska
Így láttuk a Hegymögi részt egy őszi kirándulásunk alkalmával / Fotó: Pető Piroska

A kellemes időben figyelmünk egy kőkereszt felé irányul: a hegymögi kereszt középső részén Mária imádkozó alakja áll. A feliratból kivehető, hogy 1890-ben állították a feszületet.

Tovább haladva gondozott szőlők kíséretében közelítjük a műutat. A hegy alján feltűnik egy nagyobb épület, ez a Rizapusztai kastély, mely a helyi értéktárban is szerepet kapott.

A Rizapusztai kastély és környezete mérhetetlen érték / Fotó: Pető Piroska
A Rizapusztai kastély és környezete mérhetetlen érték / Fotó: Pető Piroska

Innentől pedig már Badacsonytomaj területére érünk.

Hamarosan a helyi értékekre támaszkodó túrákat is elérünk itt, Káptalantótiban, melyek érintik a vadregényes, páratlan hangulatú Tóti-hegyet.

 

 

Szöveg és fotók: Pető Piroska


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés