Aranyat talált és meggazdagodott néhány magyar a kaliforniai aranyláz idején

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Kaliforniában az első aranyrögöket 1848 januárjában találták meg, ez után néhány éven belül százezrek érkeztek a világ minden tájáról az ekkor még fejletlen, vad vidékre; köztük mintegy féltucatnyi ’48-as magyar honvédtiszt is. És persze többségük talált is aranyat – néhányuk meg is gazdagodott. Az 1849-es magyar emigránsok kaliforniai aranylázban játszott szerepét vizsgálja a Magyar Nemzeti Múzeum Kalifornia aranya – Magyar “aranyásók” a Vadnyugaton címmel nyílt kiállítása.

Varga Benedek, a Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: a Kaliforniába érkezett magyarok nem egyszerű aranyásónak álltak; noha szinte nincstelenül kezdték, rövidesen azon kevesek közé tartoztak, akik valóban meg tudtak gazdagodni az aranylázból.
Tóth Csaba kurátor hozzátette: czegei Wass Sámuel gróf, Molitor Ágoston és társaik képzettségüknek és rátermettségüknek köszönhetően mindannyian megtalálták a szerencséjüket, és bankot, aranyfinomítót, sőt, pénzverdét alapítottak.

Érdeklődők a Magyar Nemzeti Múzeum Kalifornia aranya – Magyar “aranyásók” a Vadnyugaton című kamaratárlatának megnyitóján. Fotó: MTI/Mohai Balázs
Hirdetés

A kimosott aranyrögöket nyers állapotukban ugyanis nehezebb volt értékesíteni, azokból aranyfinomítók állították elő a tiszta nemesfémet. Míg azonban a vetélytársak akár nyolcnapos határidővel dolgoztak, Wass Sámuelék ügyfelei már két nap után megkapták az aranyukat.


Korabeli fénykép a Magyar Nemzeti Múzeum Kalifornia aranya – Magyar “aranyásók” a Vadnyugaton című kamaratárlatának megnyitóján. Fotó: MTI/Mohai Balázs

Pénzhez jutni azonban így is nehéz volt, hiszen ekkor a legközelebbi állami pénzverde a San Franciscótól 4500 kilométerre található Philadelphiában működött. Ezért volt szükség az 1850-es években magánpénzverdék elindítására; ezek közül pedig a Wass, Molitor and Co. volt az egyik legsikeresebb – mondta Tóth Csaba.
A látogatók a Wass-féle pénzverde érmeritkaságain, Wass Sámuel autográf levelén, valamint aranyásók és a korabeli Kalifornia fotóin keresztül fedezhetik fel a ’48-as magyar emigránsok történetét a kiállítás május 28-i zárásáig.

(MTI)


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés