Jóbarátok – a legjobb halsütöde
Nem, nem lehet bemenni. Tele van. A sor vége az utcán áll. December 24-én délelőtt 11-kor a Jóbarátok halsütödében moccanni sem lehet, annyian vannak. Ez a kis balatonalmádi büfé néhány éve úgy döntött, hogy karácsonykor halászlét főz és aki nem akar otthon bíbelődni a hallével, rendelhet. December 22-ig felveszik a rendelést, 24-én hajnalban annyi adagot főznek meg, ahányan rendeltek, és aznap délig mindenki elviheti a saját lábaskájában, ételhordójában. Minden évben egyre többen rendeltek, és az idén – mondom – már az utcán állt a sor vége. Ügyes. Nagyon ügyes a büfé tulajdonosa. Nem mellesleg a halászléjük isteni.
Sült halat is lehet rendelni – azt is le kell adni már 22-ig -, választani lehet sokféle halból, például lehet kérni hekket, fogast, pisztrángot, keszeget. Azt frissen sütik. Már tizenéves koromban is oda jártunk nyáron – a Jóbarátokba -, mert ott volt a legjobb a sült hal. Meg a lángos. Meg a palacsinta. Nem volt különleges hely, ugyanúgy nézett ki, mint a többi balatoni strandbüfé. Ráadásul ez a „kisstrandon” van, vagyis a budatavai strandon – még csak nem is a „nagystrandon”, ahová egyébként jóval több ember jár fürödni. Na, szóval, már akkor is mindenki a Jóbarátokba járt halat enni, mert itt adták évtizedekkel ezelőtt is a legjobb sült halat.
Akkor még nem volt értékelés, nem volt internetes szavazás vagy „titokbanittjártamésmostleíromhogymilyenvolt” blogok – így a helyieken és az itt nyaralókon kívül kevesen ismerték. Ma viszont már szinte minden turisztikai oldalon ott van, hogy a Jóbarátok halsütöde az ország legjobb 10 büféje között van minden évben.
Ráadásul ez a büfé egész évben nyitva tart.
És akármikor jön az ember – november 30-án vagy július 5-én -, mindig ugyanazt a minőséget kapja. Soha nem értettem ,hogy hogyan lehet ekkora különbség a büfék között. Mindenhol sült halat adnak. Keszeget, pisztrángot, fogast, hekket. Bedobják a forró olajba, és megsül. Nagy szakácstudomány – azt gondoltam – nem kell hozzá. De valószínűleg mégsem így van. Mert ha másik büfében veszem ugyanazt a halat, az teljesen más, mint a Jóbarátokban. Itt a bőre ropogós, finom sós, belül viszont omlós, fehér húsú, nem „csicsog” az olajtól a hal, egyszóval: egészen fenséges. Máshol viszont vagy ernyedt a hal bőre, és „gyűrődik” a halon, íztelen, nem sült át, vagy épp túlsült, és csöpög az olaj belőle. Rövid gondolkodás után arra jöttem rá, hogy egészen egyszerű oka lehet annak, hogy a Jóbarátokban kitűnő a hal. Mindig friss a hal, és friss az olaj is, amiben sütik. Azért is gondolom így, mert ebben a halsütödében nincs az az átható olajszag, amely a legtöbb büfét jellemzi.
Na, szóval, most karácsony, és a sor vége az utcán, és egyre csak jönnek az emberek, kezükben egy lábas, fazék vagy ételhordó.
Mi több adag halászlét és két sült pisztrángot rendeltünk már egy hete, telefonon. A hallét már kiadták a pulton, a pisztrángok most sülnek. Addig leülünk az egyik asztalkához, és várunk. A büfé téliesített, vagyis ilyenkor csak üvegen át lehet látni a strandot – onnan nem lehet bejönni, csak az utca felől. De az üvegfalon át lehet nosztalgiázni, ahogy az ember nézi a kihalt strandot, az ázott öltözőkabinokat, a kopott padokat. Hmmm, de jó volt, amikor nyáron, a rekkenő hőségben ott napoztunk a füvön…
Amíg várakozunk a sült halra, nézem a dekorációt, az árlapot, az embereket. A falon persze halfejek, és még a szék támlája is egy halat formáz.
Jönnek egyedülállók, akik egy adag hallét rendeltek. És jönnek olyanok is, akik hat-nyolc adagot. A halak is folyamatosan sülnek, az emberek várakozás közben pedig beszélgetnek. Abban mindenki egyetért, hogy közel s távol ez a legjobb halászlé, és tényleg itt sütik a legjobban a halat, de az is tény, hogy a minőséget meg kell fizetni. Nem olcsó hely. Nyáron sem és most sem.
Két adag halászléért, két sült pisztrángért és négy darab savanyúságért – káposztával töltött almapaprika – összesen 9 ezer forintot fizettünk.
Hazavittük az ünnepi ebédet, és azonnal nekiláttunk .
Fél óra alatt minden elfogyott.
Balatonalmádiban, a Jóbarátok halsütödében nem csalódtunk. Nem véletlen, hogy rengeteg a törzsvendég, így valóban érdemes télen is nyitva tartania a büfének.
Egyre inkább növekszik a belföldi turizmus az utóbbi években. A jelszó is már inkább a minőség – a hotelekben, éttermekben és büfékben is. A Balatonnál viszont még mindig a vállalkozók többsége úgy gondolja: egyáltalán nem éri meg ősszel, télen és tavasz elején kinyitni. „Minek? Nincs itt senki. Nézz körül. Menj végig az utcán. Senkivel nem találkozol. Többe kerül a villany és a gáz, ha nyitva tartok, mint amennyi a bevételem lenne.” Ezt mondják legtöbben. Aztán azon is szoktak lamentálni, hogy igen, de ha nyitva lenne, lehet, hogy jönnének akár a turisták is.
Kérem szépen: a Jóbarátoknak van egy nagyon fontos tanulsága. Mégpedig az, hogy ha jót csinálsz, ha figyelsz a minőségre, szívvel-lélekkel dolgozol a saját büfédben, szereted a vendéget, a lehető legjobban kiszolgálod őket, akkor igenis érdemes. Mert jönnek az emberek és viszik a hírét az egész országban.
Ha minden balatoni vállalkozó így gondolkodna, mint ennek a balatonalmádi büfének a tulajdonosa…hát..na, az nagyon jó lenne. Nemcsak nekünk, vásárlóknak, hanem az egész országnak.
