A jásdi Szentkút legendája

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Nagy szárazság volt a vidéken – a patak is kiszáradt. Jásdi Péter remete – aki az erdőben vezekelt – szomjazott. Aztán megjelent álmában Szűz Mária, és elmondta: hol ásson, hogy vizet találjon. Így keletkezett a jásdi Szentkút. Várpalota felől emelkedünk a Tési-fennsík irányába. A legendás jásdi Szentkúthoz igyekszünk, amely közkedvelt zarándokhely. Meg is kóstoltuk a Szentkút vizét.

Jásd: ide érkezve rögtön szembetűnik a változatos domborzat. A Gaja-patak völgye mentén húzódó falu utcái a környező domboldalakra futnak. Apró erdőfoltok, szántók, szőlőskertek tagolják a látványt, a látkép talán a temetőtől a legvonzóbb.

Jásd látképe / Fotó: Pető Piroska
Jásd látképe / Fotó: Pető Piroska
Hirdetés


Érdekesség, hogy a magyar lakosság mellett jelentős szlovák és német gyökerekkel rendelkezik a falu. Ennek hatása a falu szerkezetében is megmutatkozik. A Kossuth utca ősi részén magasodik a templom, mely védett műemlék.

Elsődleges turisztikai célpontja a Szentkútnak nevezett forrás és környezete, mely egy ősi búcsújáró hely. A Szentkút keletkezéséről egy helyi legenda emlékezik meg: Jásdi Péter remete itt vezekelt a bűnéért. Nagy szárazság lett úrrá a vidéken, és kiszáradt a patak is – a remete pedig szomjazott. Egyik éjjel álmában Szűz Mária jelent meg, és elmondta, hol ásson, hogy vízforrásra találjon. Ébredést követően a jelzett helyen ásni kezdett. Egész heti hiábavaló munka után szombaton, amikor kimerülve, a kidobált földre ülve a rózsafüzért imádkozta, a rózsafüzér Mária-érme beleesett a kiásott gödörbe, ahol jó víz fakadt föl, s alatta az érmen tündöklött Szűz Mária.

Jásdi Péter Szűz Máriához fohászkodik / Fotó: Pető Piroska
Jásdi Péter Szűz Máriához fohászkodik / Fotó: Pető Piroska

Jásdi Péter a víz megízlelése után felfutott a közeli Tésre (ekkor Jásd még nem létezett), hívta az embereket, hogy oltsák szomjukat. Beszámolt a csodáról is, mely a víz feltárásával kapcsolatosan történt. A történet szerint a kúthoz jövők között egy sánta is volt, akinek a víztől meggyógyul a lába.

Jásd község neve is innen ered, később a kút köré több épületet is emeltek,  köztük a legjelentősebb a kápolna.

A Szentkúti kápolna / Fotó: Pető Piroska
A Szentkúti kápolna / Fotó: Pető Piroska

A kápolnát gróf Zichy István építtette a régi fakápolna helyére 1837-ben. A freskóit Károly Gyula festőművész készítette. A kápolna oltárán található az öltöztethető, hordozható Szűz Mária szobor. A múlt század elején fehérvári zarándokoktól kapta a falu. A jásdiak még ma is magukkal viszik a búcsújáró helyekre. A szobornak több ruhája van, amit a jásdi asszonyok saját kezűleg készítettek el.

A kápolna közvetlen környezete / Fotó: Pető Piroska
A kápolna közvetlen környezete / Fotó: Pető Piroska

A domboldal tövénél álló 6 méter magas, bolgár mészkőből készült Mária szobor Braun János szobrász alkotása.

Különleges hatással bír ez a magas Mária szobor / Fotó: Pető Piroska
Különleges hatással bír ez a magas Mária szobor / Fotó: Pető Piroska

Az újkori építések között említjük a kálváriát és a miséző oltárt. Ezek 1961 és 1980 között készültek.

A Szentkút a híres Mária-út zarándokútjához is csatlakozik, és elérhető innen számos izgalmas kirándulóhely, többek között a Gaja-patak vízesése, a Római-fürdő is. Jásdon érdemes elidőzni, és további értékek felé indulni: védelmet élvez a falu római katolikus temploma, és egy kőkereszt is, mely eredetileg a Szentkútnál állt, ma pedig a plébániaépület előtt találjuk.

Krisztus alakja a védett kereszten / Fotó: Pető Piroska
Krisztus alakja a védett kereszten / Fotó: Pető Piroska

Vallással kapcsolatos emlékek, további feszületek gazdagítják a települést, és egy különlegességre is felfigyeltünk.

A Dózsa utca kezdeti szakaszán, a közterületen kapott helyet az a harangláb, melyet az 1930-as éveket követően az Amerikába kivándorolt jásdiak állíttattak.

A harangláb / Fotó: Pető Piroska
A harangláb / Fotó: Pető Piroska

Megnéztük a Zichy kúria épületét, mely az oromzati évszám tanúsága szerint a XVIII. század végén épült. Jelenleg tájházként üzemel, és további turisztikai célú bővítése várható.

Tájház a Kossuth utca 67. szám alatt / Fotó: Pető Piroska
Tájház a Kossuth utca 67. szám alatt / Fotó: Pető Piroska

A falu utcáin sétálva a régi lakóházakat, szépen ápolt portákat láthatunk.

Jó hangulatú utcarészlet / Fotó: Pető Piroska
Jó hangulatú utcarészlet / Fotó: Pető Piroska

Jásd látványossága még a löszpincék helye, a löszfalba vájt pincebejáratok sora fogadja a látogatót.

A löszpincék környezete / Fotó: Pető Piroska
A löszpincék környezete / Fotó: Pető Piroska

Ezeket a lyukpincéket nem bortárolásra, hanem zöldség és gyümölcs tárolóként használták a helyiek.

Pincebejárat / Fotó: Pető Piroska
Pincebejárat / Fotó: Pető Piroska

A szőlő és a bor jelentősége számottevő a településen, nem is gondolná elsőre az ember, hogy szőlőhegyi élményben lehet itt része. A kis – jobbára kéthelyiséges – pince-présházak és a kapcsolódó szőlősorok, gyümölcsösök kedves színfoltjai ennek a sokoldalú falunak.

A szőlőhegy hívogató látványa / Fotó: Pető Piroska
A szőlőhegy hívogató látványa / Fotó: Pető Piroska

A Szentkúti búcsú Mária neve napjának környékén esedékes, de bármikor érdemes felkeresni, és megnézni a falu és a táj értékeit.

 

 

Szöveg és fotók: Pető Piroska


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés