Megmutatjuk a fantomképet az immunrendszernek, ami ezután tudja, hogy mit kell keresni

 

Beadattam az influenza elleni védőoltást. Három éve beadatom minden novemberben. Előtte minden télen beteg voltam, legalább egyszer. De mégsem oltattam be magam, mert tartottam a mellékhatástól, és úgy gondoltam: nehogy már ne győzzem le az influenzát. Aztán minden egyes betegségénél majd’ belehaltam. 39 fokos láz napokig, teljes gyengeség, utána legalább másfél hétig kínlódás az orrdugulással, torokfájással, végül a kínzó köhögéssel, amely akár hetekig is eltartott. Na, ebből elég – gondoltam három éve -, próbáljuk meg az oltást. Beadattam. És nem lettem beteg a járvány idején. Tavaly is elmentem az orvoshoz, beadta az oltást – akkor már úgy éreztem, nem lehetek ekkora mázlista, hogy ezt a telet is kihúzom betegség nélkül, de így történt. Még csak meg sem fáztam. Lehet, hogy tényleg csak a szerencsén múlott – ezt soha nem tudom meg. Mindenesetre most is megkaptam az oltást. Ja, súlyos mellékhatás sosem volt – most is csak azt érzem, hogy kicsit fáj az oltás helye, vagyis, inkább húzódik, szóval, egészen picit kellemetlen, de egyáltalán nem akadályoz semmiben.

Jelinek Benjámin budapesti háziorvost kérdeztük arról, hogy hogyan lehet elkerülni a fertőzést, milyen mellékhatásai lehetnek az oltásnak, és kinek ajánlatos beoltatnia magát.

dr. Jelinek Benjámin / Fotó: ORSZÁGKÉP
dr. Jelinek Benjámin / Fotó: ORSZÁGKÉP
Sok a beteg ebben az időszakban a rendelőjében?

Sok a különböző vírusos megbetegedés, de ez még nem influenza. Ezek egyéb vírusok, amelyek torokfájást, orrfolyást okoznak. Ilyenkor nem is lehet beadni a védőoltást influenza ellen, csak teljesen egészséges embereknek adjuk.

Sokan a mellékhatásoktól félnek, ezért nem merik beoltatni magukat. Milyen tüneteket okozhat az oltás?

Az influenza elleni oltóanyagok Magyarországon kizárólag inaktivált – elölt – vírusokat tartalmaznak. Két A és egy B vírust. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával készülnek a vakcinák minden évben. Ezek az elölt vírusok nem okoznak betegséget, csak „felkészítik” az immunrendszert az influenza elleni védekezésre. Csupán néhány kellemetlen tünet jelentkezhet az oltás után. Esetleg kis hőemelkedés, gyengeség, rosszabb közérzet, az oltás helyén apró bőrpír, duzzanat, vagy enyhe fájdalom. Ezek mind átmeneti tünetek, önmaguktól elmúlnak néhány napon belül. Úgy képzeljük el, hogy az oltással megmutatjuk a szervezetnek a kórokozót, mint egy fantomképet, így már tudja, hogy mit kell keresni, ha élő vírus támadja meg. Az oltásnak nagyon minimális a súlyosabb mellékhatása. Ha nem így lenne, nem is engednék forgalmazni a vakcinát.

Ön már találkozott olyan pácienssel, akinél kialakult súlyos mellékhatás?

Én még nem, de olyan emberrel sem találkoztam, aki találkozott valakivel, akinél kialakult ilyen. Még egyszer mondom: betegség kockázata sokkal nagyobb, mint a védőoltásé.

Az oltás teljes védettséget nyújt?

Semmi nem ad 100%-os védettséget. Ha az ember megkapja a védőoltást, elkaphatja az influenzát, de sokkal enyhébb lefolyású lesz a betegség, és nagy valószínűséggel nem alakulnak ki súlyos szövődmények. Az oltás a leghatékonyabb védelem az influenza ellen.

Van, aki azt mondja: szedek vitaminokat, óránként kezet mosok, szájmaszkot használok járvány idején, így elkerülöm a fertőzést. Ezek valóban védelmet nyújtanak?

Természetesen a kézmosás, a kéz fertőtlenítése nagyon fontos, a vitaminok is erősíthetik a szervezetet, de gondoljunk bele: minden nap emberek között vagyunk, tömött buszon, vonaton, villamoson utazunk, megfogjuk a korlátokat, vásárolni megyünk, toljuk a kocsit, amit ki tudja, ki fogott meg előttünk, dolgozni megyünk, közösségben vagyunk. Képtelenség ötpercenként kezet mosni. Képtelenség elkerülni a fertőzést, ha a tömött buszon valaki – aki már fertőzött, de még nem tud róla, lappang benne a vírus – tüsszent egy nagyot. A levegőbe kerül a kórokozó, ami nagyon gyorsan terjed. Persze, amiket felsorolt, mind hatékony védekezési formák, de nem védenek a fertőzéstől. Én mindig azt mondom: a szervezetünket készítsük fel a védekezésre védőoltással, és ezzel együtt persze ügyeljünk a higiéniára.

 

dr. Jelinek Benjámin / Fotó: ORSZÁGKÉP
dr. Jelinek Benjámin / Fotó: ORSZÁGKÉP
Kinek ajánlja az oltást?

Elsősorban az időseknek, krónikus betegeknek, aki zárt térben több emberrel dolgozik együtt, vagy sok emberrel kerül kapcsolatba. A csecsemők szüleinek, családtagjainak, ugyanis ezzel a babát védik meg. Kismamáknak, vagy leendő kismamáknak. És azoknak is, akiknek fontos az egészsége, és meg szeretné előzni, hogy egy esetleges megbetegedéskor akár több ezer forintot költsön gyógyszerekre.

Ki nem kaphatja meg az oltást?

Nem adható be a védőoltás annak, akinek súlyos tojásallergiája van, vagy aki éppen lázas beteg. A páciens a háziorvosával természetesen mindig beszélje meg a betegségeit, allergiáit, és az orvos dönti el, hogy megkaphatja-e a beteg az oltást vagy nem.

Mennyi idő alatt alakul ki a védettség az oltás után?

A védelem kialakulása 2-3 hetet vesz igénybe. De mivel nem tudjuk, hogy mikor kezdődik a járvány, minél hamarabb beadatja az ember, annál biztosabb a védelem.