Ilyenek voltak a karácsonyok 1900 és 1945 között – nézze meg a régi fotókat!

 

Mikor terjedt el Magyarországon a karácsonyfa? Mikor készült az első szaloncukor? Hogyan ünnepeltek az emberek a világháborúk idején? Mivel díszítették a fenyőket, és mit kaptak ajándékba a gyerekek? Kicsit visszamentünk a múltba, és találtunk is jó néhány fotót az 1906 és 1945 közötti karácsonyokról.
Karácsony 1820-tól 1900-ig

Magyarországon az 1820-as évektől követik nyomon a karácsonyi ünneplést. Az elsők között Brunszvik Teréz, aki az első magyarországi óvoda megalapítója volt, és a Podmaniczkyak terjesztették el a karácsonyfa-állítást az országban. A Podmaniczky családban az volt a szokás, hogy minden gyerek egy-egy külön kis feldíszített fenyőfácskát kapott – persze, ajándékok kíséretében. A 19. század végére az örökzöld, felékesített karácsonyi fa már nemcsak a főúri és a gazdag polgári rétegek körében terjedt el, hanem a módosabb paraszti családoknál is, és ez a 20. század elejére egyre inkább terjedt – ekkor már szinte minden családnál díszítettek karácsonyfát – kicsit vagy nagyot.

Karácsony 1906. / Forrás: Fortepan - GGAABBOO
Karácsony 1906. / Forrás: Fortepan – GGAABBOO

A fa mérete attól függött, hogy hány gyerek van a családban és mennyi idősek.

Karácsony 1909 / Forrás: Fortepan - CHOLNOKY TAMÁS
Karácsony 1909 / Forrás: Fortepan – CHOLNOKY TAMÁS
Karácsony 1911 / Forrás: Fortepan - GYOLLAI JÁNOSNÉ
Karácsony 1911 / Forrás: Fortepan – GYOLLAI JÁNOSNÉ
…és elkezdődött az első világháború

Aztán kitört az első világháború 1914-ben. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia részeként vett részt a háborúban. Kezdetben az emberek optimisták voltak – azt gondolták, hogy néhány hónap múlva győztesként térnek haza a katonák a frontról. De egymás után jöttek a hadüzenetek és a háború négy évig tartott. A szegénység fokozódott, a telek kemények voltak, a karácsonyok pedig egyre szomorúbbak.

Karácsony 1916 / Forrás: Fortepan - TARBAY JÚLIA
Karácsony 1916 / Forrás: Fortepan – TARBAY JÚLIA

A háború kitörésekor a hadkötelezettség a 19 és 42 éves kor közötti férfiakra vonatkozott. 1915-en 18 év lett az alsó korhatár. 1914-ben volt, hogy karácsonyi dalokat énekeltek a fronton a katonák, sőt, ajándékokat is cseréltek az ellenséges katonákkal.

1916 decemberében kezdődött az Országos Közművelődési Tanács kezdeményezésére a „Hősök ligete” akció. A városokban, falvakban az elesett hősök emlékére eperfákat ültettek. Az emlékligetek – a selyemtenyésztés révén – gazdasági hasznot is hajtottak. A karácsony közeledését a Vöröskereszt ajándékgyűjtési akciója jelezte: az egyesület a harcoló honvédek megajándékozására kérte a város lakosságát. Itt az 1916-os képen erdőszélen állomásozó katonák láthatók karácsonykor.

Karácsony 1916 / Forrás: Fortepan - VOGL ELEMÉR
Karácsony 1916 / Forrás: Fortepan – VOGL ELEMÉR

1918-ban véget ért a háború – több százezer ember halt meg. Sok család apa-férj-fiútestvér nélkül ünnepelt karácsonykor.

Karácsony 1918 / Forrás: Fortepan - SCHOCH FRIGYES
Karácsony 1918 / Forrás: Fortepan – SCHOCH FRIGYES

Nagy szegénység következett a háború után. Ezen az 1920-as fotón egy karácsonyi jótékonysági akció során összegyűjtött élelmiszeradományt láthatnak, amelyeket a rászoruló családok, civilek és rendőrök kaptak – a háttérben látszik a karácsonyfa.

Karácsony 1920 / Forrás: Fortepan - HORVÁTH LAJOS
Karácsony 1920 / Forrás: Fortepan – HORVÁTH LAJOS
Így dísztettük a karácsonyfát 1920-45 között

A karácsonyfa-állítás szokása a Horthy-korszak Magyarországán már általánosan elterjedtté vált, falun és városon egyaránt. A valódi fenyőágakat és kis fácskákat már másként díszítették, mint korábban.

Karácsony 1932 / Forrás: Fortepan - KURUTZ MÁRTON
Karácsony 1932 / Forrás: Fortepan – KURUTZ MÁRTON

A terméseket – diót, almát – és a kézzel készített díszeket felváltották a sorozattermékek – itt kezdődött valójában a karácsony iparszerűvé és kereskedelmivé válása.

Karácsony 1939 / Forrás: Fortepan - ERKY-NAGY TIBOR
Karácsony 1939 / Forrás: Fortepan – ERKY-NAGY TIBOR

Megjelentek a boltokban az ezüstlamellák, a jégcsapok, a gyertyatartók és az üveggömbök.

Karácsony 1942 / Forrás: Fortepan - MIKLÓS LAJOS
Karácsony 1942 / Forrás: Fortepan – MIKLÓS LAJOS

Ekkor már minden karácsonyfára tettek szaloncukrot is, vagy egyéb édességet: mézes süteménydíszeket. Az első szaloncukrot egyébként 1895 körül készítette a Gundel cég és azóta is kizárólagos magyar sajátosság.

Ilyen ajándékokat kaptak a gyerekek

Az 1920–30-as években már nemcsak külföldi – elsősorban német – játékokat kínáltak, hanem magyar gyártásúakat is.

Karácsony 1940 / Forrás: Fortepan - LISSÁK TIVADAR
Karácsony 1940 / Forrás: Fortepan – LISSÁK TIVADAR

A legklasszikusabb játékok voltak a babák, bababútorok, a mackók, ügyességi játékok, állatfigurák, építőkockák. Ritka kincs volt a kétkerekes faállatka. Ezeket hamar elkapkodták a boltokból. A felnőttek is megajándékozták egymást: elsősorban ruhákat adtak egymásnak, a nők leginkább a harisnyanadrágoknak örültek.

forrás: Sallayné Peterdi Vera: Nemzeti Múzeumfotók: Fortepan