Húsvét vasárnapjának hajnalán ragyogott az ég

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét – Jézus feltámadása. Ez az „ünnepek ünnepe”. A keresztény egyházak tanítása szerint a húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe.

A húsvét időpontját még 325-ben az első niceai zsinat határozta meg: ez a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. Ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.

A felkelő Nap által megvilágított felhők Karancsság közelében 2019. április 21-én. MTI/Komka Péter
Hirdetés


Jézust a zsidó húsvét előtt ítélték halálra, nagypénteken keresztre feszítették, vasárnap hajnalban feltámadt, és megmutatkozott tanítványainak.

A felkelő Nap látszik a karancssági Szent István templom keresztje mögött 2019. április 21-én. MTI/Komka Péter

Az ünnep központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvéti vigília. Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség fölött, az élet győzelmét a bűn és a halál fölött.

A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek megáldása. A szentelés után a hívők siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazatérő az aratásban is első lesz.

A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményesre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették vele a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés