Hövej kincse – a höveji csipke

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Létezik Magyarországon egy település, ahol közel 170 éves hagyományt, örökséget tartanak életben a kis közösség asszonyai és lányai. Ez a falu a Győr-Moson-Sopron megyei Hövej, a Rábaköz szívében található kicsi település. Gyönyörű erdők, ligetek, rétek övezik a patakokkal áterezett sík vidéken fekvő községet, amely egy másfél évszázados tradíciót, a csipkevarrás hagyományát őrzi. A Csipke Múzeum gazdag tárlatanyaggal rendelkezik, az itt látható sok-sok hófehér csipkecsoda rabul ejti a látogató közönséget.

Kiemelkedő Nemzeti Értékünk az Antwerpeni Világkiállítás /1930/ aranyérmese. 1958-ban a Brüsszeli Világkiállításon szintén díjazták a sajátos technikával készült höveji terítőket, melynek egyedisége a pókozásban rejlik.

forrás: Horváth Miklósné
Hirdetés


A höveji csipke, a falu jelképe, mely fontos részét képezi kultúránknak és a magyar népművészetnek.

forrás: Horváth Miklósné

A höveji csipke nem maradt meg az ország határán belül. Számos európai és tengerentúli országba eljutott a híre. Világszerte számon tartott szépségével és hírével országunk elismertségét növeli.

forrás: Horváth Miklósné

Dédanyák, nagyanyák keze nyomán keltek életre a rétek, mezők virágai és művészi alkotással a semmiből varázsolták elő a pókháló finomságú csipkét, melyet átörökítettek a mai generáció számára.

forrás: Horváth Miklósné

A XIX. század közepétől a höveji csipkevarrás élő hagyományának, az értékmegőrzésnek elkötelezettjei a Hövejen élő asszonyok és lányok.

forrás: Horváth Miklósné

A csipkevarrás élő hagyománya az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékének eleme, Földrajzi Árujelző és Védjegyoltalom alatt áll.

forrás: Horváth Miklósné

A múzeumban bepillantást nyerhetnek vendégeink a csipkevarrás rejtelmeibe.

Csipkemúzeum
forrás: Horváth Miklósné

A falu központjában található az 1761-ben épült római katolikus Szentháromság templom, amely igazi ékszerdoboz. Hövej ügyes kezű asszonyai számtalan oltárterítőt készítettek hálából, Isten dicsőségére. A legtöbb turista a múzeumon kívül a templomot is megnézik – benne a csodálatos oltárképet, és persze a csipketerítőket.

Oltárkép a Szentháromságot ábrázolja
forrás: Horváth Miklósné

Két épített örökség is ékesíti a falut: a Fájdalmas- és a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt kápolna.

Lourdes-i kápolna
Horváth Miklósné

A település első írásos említése IV. Béla királyunk 1257-ben kelt oklevelében olvasható. A település – a hagyomány szerint – egy halászattal foglalkozó, Hövej nevű családról kapta a nevét. A középkorban a halászat és az állattartás volt a fő mezőgazdasági tevékenység.   A XIII. században a Nagymartoniak birtokolták a falut. 1445-ben a Fraknói család a csornai Premontrei Prépostságnak adományozta a települést erdeivel, berkeivel, lakóival együtt. Az adományozó levelet Mátyás király megerősíti 1467-ben.

Mátyás király pecsétjével ellátott adományozó levél.
forrás: Horváth Miklósné

A környék természeti és vízrajzi adottságainak köszönhetően a vadászat és horgászat szerelmesei hódolhatnak szenvedélyüknek.

forrás: Horváth Miklósné

A falu központjától 500 m-re található Berek Horgászpark, a horgászok paradicsoma.  Vízparti faházai családok, baráti társaságok számára ideális helyszínt kínálnak pihenésre, kikapcsolódásra.

forrás: Horváth Miklósné
forrás: Horváth Miklósné

A település körüli erdők csendje igazi felüdülést nyújt a gyaloglás és a séta kedvelőinek.

forrás: Horváth Miklósné

Festőket és fotósokat is megihlet a táj varázsával, szépségével. A faluban, illetve a lenyűgöző természetben, a réteken és erdei utakon, ligeteken át igazi élmény a sétakocsikázás, melyet igénybe vehetnek a Hövejre látogató vendégek.

forrás: Horváth Miklósné

Hövej sajátos népművészeti hagyománya – a világhírű höveji csipke – mellett, műemlékei, festői szépségű határa, valamint a Berek Horgászpark kiváló üdülési lehetőséget kínál a kirándulni és pihenni vágyók számára.

Szöveg és fotók: Horváth Miklósné


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés