Farsangi fánk: hogy el ne vigye a vihar a háztetőt – mi egy csöröge-receptet ajánlunk

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Farsangi fánk – szalagos vagy töltött, de lehet csöröge is. De miért eszünk farsang idején fánkot? Milyen babona fűződik hozzá? Mi egy csöröge fánk receptjét írtuk le, mert nagyon finom, és nem is kell sokat bajlódni vele – hamar elkészül.
Vihar, esküvő, és más babonák

Sokféleképpen hívják és sokféleképpen is készítik a fánkot. Az erdélyi neve pánkó, a Felvidéken siskának, a palócok pampuskának nevezik. Általában egy könnyű, tojásos tésztából készült, olajban sült finomságról van szó, de van burgonyás fánk is. Lehet töltve is készíteni.

Sok babona fűződik a farsangi fánkhoz: a Szerémségben például azért készítették, hogy a vihar el ne vigye a háztetőt. De a párkeresésnél is fontos volt a fánk: a lány fánkot adott annak a fiúnak, aki megtetszett neki. De olyan is volt, hogy a fiúk „fánkocskának” becézték a párjukat. Ha egy legény és egy leány együtt törtek ketté egy fánkot, a hiedelem szerint biztosan közeleg az esküvőjük napja – a fánk oldalán körbefutó szalag ugyanis a karikagyűrű jelképének számított.

fánk
forrás: Pixabay

 

Honnan jött?

Van, aki szerint Olaszországból érkezett a recept. De számos más elmélet is napvilágot látott arról, hogy hogyan került Magyarországra a fánk. A legismertebb ez:

Marie Antoinette megszökött egy udvari álarcosbálról és az utcán összegyűlt sokasághoz csatlakozott. Az utcán vásárolt egy fánkot egy árustól, és nagyon ízlett neki. Az őt kísérő lovagnak egy egész kosár fánkot kellett vásárolnia – sőt, a fánkkészítőt az udvarába rendelte, és felvette a konyhájába dolgozni. Attól kezdve a királyi lakomák része volt a fánk.

De létezik egy olyan anekdota is, hogy Bécsből származik a fánk. Amikor egy híres bécsi pék meghalt, a felesége vette át a pékség vezetését. De a pékné lassú volt, és reggelente a vevőknek sokáig kellett várakozniuk – ezért reklamáltak, sokszor kiabáltak is. Egyik alkalommal a pékné dühös lett, és egy darab tésztával meg akarta dobni az egyik vendéget. A tészta viszont a forró olajba esett, és sisteregni kezdett. Az illata elárasztotta a boltot – a vevőknek pedig nagyon megtetszett ez az illat. Így született meg az első fánk.

Hogy ezekből mi az igazság, azt senki sem tudja, de mindenesetre jó, hogy léteznek ezek az anekdoták.

szalagos fánk
forrás: Pixabay

 

Kedvencünk a csöröge fánk

Nagymamám és édesanyám is rendszeresen sütötte/süti. És persze házi baracklekvárral a legjobb. Úgy gyúrják, nyújtják, szaggatják pillanatok alatt, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.

Hétvégén el is készült a kedvenc, és néhány fotót is készítettünk róla – és persze a receptjét is kifaggattam: nem tűnik túl bonyolultnak.

A tészta alapanyagai: harminc dekagramm liszt, öt tojássárgája (ha kisebb a tojás, akkor hat), egy csipet só, egy teáskanál porcukor, és annyit tejföl, hogy a tészta jól gyúrható legyen. Jól kidolgozzuk, kinyújtjuk, derelyeszaggatóval rombuszformára vágjuk, és a rombuszok közepére is húzunk két csíkot – ahogy a képen is lehet látni.

Csöröge fánk

Forró olajban megsütjük, porcukorral meghintjük, és persze házi baracklekvárral tálaljuk.

Csöröge fánk

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés