Ez lett az év madara

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

 

A gólyatöcsöt, vagy régi nevén a székigólyát választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület azért indította el az “év madara” szavazást, hogy a különböző fajok vagy madárcsoportok, illetve azok élőhelyeinek védelmére felhívja a figyelmet.

Az “év madara” program már 4 évtizede fut. Az emberek tavaly három fajra szavazhattak: a gólyatöcs mellett a gulipánra és a nagy pólingra – közölte az Magyar Madártani Egyesület az MTI-vel.
A szavazásban győztes gólyatöcs, régi nevén a székigólya, hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével egy miniatűr fehér gólyához hasonlít. Ez a madár igazi világpolgár, öt alfaja az Antarktisz kivételével az összes kontinensen előfordul. Főleg vízi rovarokkal és más gerinctelenekkel, elsősorban alacsonyabb rendű rákokkal táplálkozik. Március-áprilisban érkezik a trópusi Afrikából, a költési időszak végén kel útra, többségük augusztusban el is hagyja Magyarországot.

Gólyatöcs
fotó: Orbán Zoltán, forrás: mme.hu
Hirdetés


Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók. A faj itt találja meg azokat a sekély, csak 20-25 centiméter mély szikes tavakat és öntésterületeket, ahol hosszú lábaival a vízben gázolva táplálkozni, a kiemelkedő szárazulatokon pedig költeni tud. Vonulási időszakban bármely sekély vizű élőhelyen: halastó-csapolásokon, belvizes szántókon, gyepeken is megtalálhatóak. A szikes tavak megfogyatkozásával a gólyatöcs ezeket az alternatív vizes élőhelyeket is mind gyakrabban használja fészkelőhelyként.    Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot.

(MTI)


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés