Itt az OMSZ összegzése: enyhébb és szárazabb volt a tél a szokásosnál
Összességében enyhébb volt a szokásosnál a 2018/2019-es tél. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 1,24 fok volt. Ez 1,3 fokkal haladja meg az 1981-től 2010-ig mért sokéves átlagot. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a közleményében azt is írta: a melegedő tendencia a leghidegebb évszakban is megmutatkozik.
A leghidegebb nap január 8-án volt, akkor mínusz 18,6 fokot mértek Vásárosnaményban.
Február 28-án, a tél utolsó napján volt a legmelegebb, akkor 23,5 fok volt Sárváron.
Már decemberben melegebb volt az átlagosnál: 0,8 fokkal volt enyhébb a hónap.
A január az átlag körül alakult, a középhőmérséklet 0,76 fok volt, ami mindössze 0,3 fokkal haladja meg a sokéves átlagot.
A február volt a legenyhébb – 1,3 fokkal haladta meg a havi középhőmérséklet az átlagot. Többször megdőltek napi országos és budapesti melegrekordok is.
Eső és hó sem esett túl sok
A száraz október és november után decemberben sem érkezett annyi eső vagy hó, ami a hiányt pótolta volna. Decemberben országos átlagban 26 százalékkal maradt el az átlagostól a csapadékmennyiség.
Januárban átlag körüli mennyiség hullott. A február viszont ismét száraz volt – 7 napon mértek egy milliméter fölötti csapadékot országos átlagban.
A három hónap csapadékösszege 26 százalékkal maradt el az 1981-2010 közötti telek átlagától.
A melegedés télen is érezhető – de lehetnek még nagy hidegek
A meteorológiai szolgálat kitért arra is, hogy a melegedő tendencia a leghidegebb évszakban is megmutatkozik. 1901 óta vezetnek méréseket, azóta a melegedés a mértéke csaknem 1 fok országos átlagban. A hőmérséklet emelkedésével együtt kevesebb a fagyos nap – amikor a hőmérséklet 0 fok alatt alakul -, mint a 20. század elején, országosan 17 nappal. Komoly, hideg telek a múlt század első felét jellemezték.
A meteorológiai szolgálat a közleményében kiemelte, hogy a Kárpát-medence klimatikus viszonyai között a melegedés ellenére felléphetnek a szokásosnál jóval hidegebb periódusok akár tartósan is.
(MTI)
