Dörgicse kincsei – a fotósok Paradicsoma
A Balaton-felvidék szívében tündököl egy falu, melyet legtöbben templomromjairól ismernek. A Dörgicsei-medencét Mencshely felől közelítve elképesztő élményben lehet részünk: mintha egy oltalmazó, mesebeli helyre ereszkednénk… Az ereszkedés helytálló, hiszen a Halom-hegy aljától lejtős terepen haladva csodálhatjuk meg a lenyűgöző látványt.
A település műemlék templomromjai mellett érdemes figyelmet fordítani az újabb kori templomokra is, a tornyos egyházi építmények a településkép meghatározó elemei.
Az 1946-ig Zala megyéhez tartozó Felsődörgicse és Alsódörgicse egyesült először Dörgicse néven, majd 1983-tól egészült ki Kisdörgicsével a falu. A rendkívül sokoldalú ősi település első osztályú szőlőtermő terület. Kiváló borok kerülnek a fogyasztók elé Dörgicséről. Kultúrtörténeti értékei egyedülállók, szakrális öröksége mellett védett népi épületek, lakóházak és pincék is gazdagítják értéktárát.
Könnyed sétával két óra alatt megnézhetjük a templomokat, és a rendezett utcákra fűzött, díszes lakóépületeket.
Felsődörgicsén, a Levendárium melletti páratlan környezetben találjuk a falurész evangélikus templomát.
Rendhagyó módon a közvetlen közelében emelkednek a Szent Péter templomrom kőfalai, együttes látványuk egészen különleges! A templom kelet-nyugati tájolású, egyenes szentélyzáródású, és egyterű. Leírása alapján kiderül, hogy a XVIII. század végén épült.
Kétemeletes tornyát órapárkány és gúla formájú sisak zárja.
Elindulunk Alsódörgicse felé, és hamar eljutunk a jó hangulatú faluközpontba. Az önkormányzat épülete, a művelődési ház és könyvtár mellett a Templom-téren áll a római katolikus templom is.
A téren találhatók pumpás kutak és egy kőkereszt is.
Az egykori piarista magtár mellett magasodik a Szent Imre tiszteletére felszentelt templom. 1820-ban épült, késő barokk stílusjegyeket viselő épület. Félköríves szentéllyel záródik, keleten két sekrestye csatlakozik hozzá. Az épületbelsőt most nem láthattuk, csupán a míves bejárati ajtót tudtuk megnézni Adottságai révén védett műemlék.
Elég az út túloldalára pillantani, és pár lépés megtétele után máris az alsódörgicsei evangélikus templom udvarába érünk.
1794-ben épült, késő barokk stílusban.
A XIX. század végéről származik a szószékoltára és az orgona is, belseje igazán szép, boltozatos.
A bejárat felett, a falon elhelyezett kőtábla Zsédenyi István egykori lelkész 1674-től 1677-ig tartó szenvedéseinek, gályarabságának, börtönbüntetésének és sikeres visszatérésének emlékét őrzi.
Az egyedi részletekért rajongó kirándulók, fotósok elidőzhetnek a kovácsoltvas szegekkel mintázott templomajtónál.
Dörgicse három templomának felderítése után elindultunk egy még zártabb, különleges kis sziget felé: Kisdörgicsét Vászoly irányában értük el.
Kakukktojás lehetne, de nem az: követi a Dörgicse többi részén tapasztalt rendet és a szép téli napon felülmúlhatatlan nyugalommal szolgál.
A kellemes hangzású Diófa utca rejtett kincse a kisméretű evangélikus templom. Az utcavonalra merőlegesen, lakóházak és telkek között áll a késő barokk épület. Az összképet bájos előkert és több örökzöld növény fokozza. A műemlék templomocska ajtaja rombuszos mintázatú.
Kisdörgicse rövidke utcáin érdemes végigmenni és megnézni a házakat is. Szinte minden régi épületen évszám jelzi az építés vagy megújítás idejét. A közeli műemlék kőhídtól indulva bejárhatjuk a mészkőszurdokot is. Dörgicse értékei olyannyira sokrétűek, hogy akár tematikus túrákat is tehetünk, tavaszra a Halom-hegyen egy borkóstolóval egybekötött értéktúra is elérhető lesz.
Vallással kapcsolatos emlékekben kifejezetten erős a település, hiszen a bemutatott templomokon kívül három templomrom, és több kereszt gazdagítja a falu értéktárát.
Szöveg és fotók: Pető Piroska
