Különös rejtélyre bukkantunk a dömösi prépostságnál

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Az Árpád-házi királyok kedvenc lakhelye volt a Dunakanyar. A legkorábbi emlékünk a dömösi prépostság, amelyet 1107-ben alapítottak Szent Margit tiszteletére. Itt élt Könyves Kálmán öccse, Álmos, és annak fia, a későbbi II. (Vak) Béla király. Elképesztő történeteknek voltak tanúi a monostor falai. Ármánykodás, gyilkossági kísérlet, gyújtogatás – minden volt itt. Megnéztük a helyszínt, a dömösi prépostság és a monostor maradványait – és egy titokra is bukkantunk.

A Komárom-Esztergom megyei Dömösön járunk – a dömösi prépostságot és az altemplomot szeretnénk megnézni. A település nyugati végén, a domboldalon elterülő temető fölött nem messze meg is találjuk a romokat. Az út mellett egy szerzetest formáló szoborszerűség is jelzi, hogy merre kell menni.

A dömösi prépostság / Fotó: ORSZÁGKÉP
Hirdetés


Gyalog indulunk neki a domboldalnak, amerre a felirat jelzi. Percek alatt meglátjuk a térdig érő növényzetben a prépostság és az altemplom romjait.

Az altemplomba szeretnénk először bejutni – de nem lehet. Az ajtó zárva van. Sehol senki. Telefonálni kellett volna előtte valakinek, hogy jövünk? Vagy van valami nyitvatartási idő? Csak mi nem tudunk róla? Keresek tájékoztatást, kiírást a falon vagy a környéken, de nincs ilyen. Megpróbáljuk a másik oldalról a bejutást – de itt sem lehet bemenni. Lehet, hogy ilyen az altemplom? Mint amit láttunk a sulinet honlapján?

Nem tudjuk. Pedig jó lett volna látni…

A prépostság altemploma a XI. századból
forrás: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Domos/pages/003_arpadok.htm

Persze, lehet, hogy telefonálni kellett volna az önkormányzathoz, hogy érkezünk, és engedjenek be. De mi pontosan úgy szeretnénk kirándulni, országot járni, ahogyan bárki más – éppen azért, hogy hitelesen tudjunk tájékoztatni, hogy mi az, amit meg lehet nézni, és mi az, amit nem.

Nos, ezt nem tudtuk megnézni. A legnagyobb sajnálatunkra.

Fölötte egy betonból készült építmény, arra lépcsőn lehet felmenni – a kilátás persze csodálatos.

Tovább botladozunk a térdig érő gazban – a többi, még megmaradt romot is közelebbről szeretnénk megnézni, mert hát ennek az épületnek – a prépostságnak – elképesztő a története. Döbbenetes dolgok történtek a falak között 900 évvel ezelőtt. Ezt pedig magunkba szeretnénk szívni.

Ármánykodás, gyilkossági kísérlet és gyújtogatás

A dömösi prépostságot Álmos herceg, Könyves Kálmán király öccse alapította 1107-ben. Ekkor épült fel a román stílusú, háromhajós bazilika, főszentélye alatt a csarnokkriptával. Az alapítás és a felszentelést részletesen dokumentálták.

A Képes krónikában leírták, hogy a herceg meghívta a királyt a monostor felszentelésére. De a palotában élők azzal vádolták meg a herceget, hogy kelepcét állít, hogy megölje a királyt a monostorban. Ezt megtudta a király, és haragra gyúlt – elfogta a herceget. Aztán kiderült, hogy az egészet csak a herceg ellenségei találták ki. A püspökök és a főemberek elmentek a királyhoz, ezt elmondták neki, és összebékítették őket. A király szabadon engedte Álmost – de már nem bízott benne.

1113-ban Kálmán megvakíttatta az ellene fellázadó Álmost és annak fiát, a későbbi II. Bélát.

Álmos és a kis Béla megvakíttatása Kálti Márk Képes Krónikájából
forrás: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Domos/pages/003_arpadok.htm

Álmos ezután a dömösi prépostságban élt.

Könyves Kálmán, amikor a halálát érezte közeledni, a fiának akarta biztosítani a trónt. Ezért elküldte udvaroncát, Benedeket Dömösre. Az volt a feladata, hogy fogja el és ölje meg Álmos herceget. Így, ha ő – a király – meghal, csak a fiára száll az örökség.

A krónika így ír a történetről:

“Amikor aztán Benedek odaért, a herceg a monostor előtt ült és siratta fájdalmát. Mikor meghallotta a lovasok siető közeledését, megérezte lelkében, hogy veszedelem fenyegeti, bevitette magát a monostorba és kezével megfogta Szűz Szent Margit oltárát, hogy Isten és a szentek tiszteletéből ne merészeljék elvonszolni onnan. De Benedek rátette szentségtörő kezét és erőszakosan elvonszolta az oltártól. A papok vigyáztak az egyház ajtajában és el akarták fogni: ő azonban megneszelte ezt, dühös szívvel kiment, ahogyan tudott, és amikor elvágtatott, Pilis erdejében leesett a lóról, nyakát szegte és meghalt. Kutyái követték, azok falták fel húsát és csontjait.”

Álmos és Kálmán a dömösi templom előtt. Hertul fia Miklós ábrázolása 1350 körül.
forrás: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Domos/pages/003_arpadok.htm

Könyves Kálmán fia, II. István király utóda később a megvakított Béla lett 1131-től 1141-ig – mivel II. Istvánnak nem született utóda. Az ő uralkodása alatt fejezték be a prépostság építését, amelyet aztán II. (Vak) Béla király 1138-ban gazdag adományokkal látott el.

A prépostságot 1242-ben valószínűleg a tatárok felgyújtották, de hamar újjáépült.

A visegrádi várőrség fellázadt, és megtámadta a monostort 1321. december 8-án. Ezután teljesen lakhatatlanná vált a monostor.

A díszes épületeket a török 1541 után felégette – így véglegesen elpusztult.

A 18. században a köveit is széthordták. A hajdani kéttornyú, háromhajós templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastély és a prépostság épületének így csak alapfalai maradtak meg. Az altemplom azonban fennmaradt: régészeti feltárása 1977-ben kezdődött, rekonstrukciója pedig 1989-ben fejeződött be.  (na, ez az, amit nem tudtunk megnézni.)

A titkos alagút

Szóval, mivel nem tudjuk megnézni az altemplomot, tovább botladozunk a romok között. Egy pinceszerű helyiségre bukkanunk, ahová -persze – lemegyünk, pedig koromsötét van. A telefonunk lámpáját használjuk a világításra. Kicsit szomorú vagyok. Koszos, szemetes, sötét…

A dömösi prépostság / Fotó: ORSZÁGKÉP

Pedig micsoda érték. Micsoda történelmi érték.

No, mindegy, lépkedünk a vaksötétben a pincében, amíg egy falba nem ütközünk A fal bemélyedéseiben mécsesek…

A dömösi prépostság / Fotó: ORSZÁGKÉP

De hogy mi volt ez, mikor épült, mire használták, azt nem lehet tudni – vagyis mi nem jöttünk rá.

Mivel rettenetesen hideg van a pincében, és félelmetesen sötét, hamar kijövünk.

A dömösi prépostság / Fotó: ORSZÁGKÉP

Kicsit még bóklászunk a környéken, amikor megjelenik egy idősebb úr. Persze, rögtön odamegyek, hogy mondja meg nekem, mi az a pince. Az öreg bólint, és már mondja is az elképesztő történetet:

Valamikor az ötvenes években még alagút volt – úgy emlékszik, hogy a gyerekek szerettek oda lejárni játszani, és egészen sokáig bementek az alagútba. Egy esetben olyan messzire mentek, hogy az egész falu kereste őket. Az alagútban, nagyon messzire találták meg a gyerekeket.

Még a nyolcvanas években is el lehetett gyalogolni elég hosszan a föld alatt, de már beomlott több helyen az oldala, és életveszélyes volt. Aztán később az alagút bejáratától néhány méterre lefalazták, ezért néz ki úgy, mint egy pince. De – mondja az idős úr – itt jön a titok: senki nem tudja, hogy hová vezet egyébként a lefalazott alagút. A faluban az a legenda terjed, hogy átvezet a Duna alatt egészen fel, a folyó túlpartjára, a Remete barlangig. Állítólag a királyok menekülő útvonala lehetett. Persze, biztosra ezt senki sem tudja.

A Remete-barlang

Pedig jó lenne… jó lenne ha kutatnák ezt a részt, ha megtudhatná mindenki, hogy mit rejt a titkos alagút.


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés