Évszázadokon át óriási csatákat vívtak a vár védelméért – ma romokban áll

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A Csobánc hegyről készített fotókat Pichler Júlia – ezt küldte el nekünk. A fotókon jól látszanak Csobánc várának romjai – a legendás, híres Csobánc-vár, amelyet a török soha nem tudott elfoglalni, sőt, 1707. februárjában mindössze 100 ember – 30 puskás hajdú, 30 fegyveres nemes és feleségeik, lányaik – védték meg a várat csaknem ezer fős császári haderőtől. Ez a vár ma romokban áll – pedig hatalmas küzdelmek folytak évszázadokon át a védelméért.
A Csobánc-vár / Fotó: Pichler Júlia
A Csobánc-vár / Fotó: Pichler Júlia

A vár építését feltehetően az 1250-es években kezdték el. 1270-ben már elkészült várként említi egy korabeli oklevél.

Hirdetés


Diszeli nemesek építtették a várat. Az 1300-s években már a Gyulaffy-család tulajdona – egésze a 17. század második feléig. Első név szerint ismert ura Gyulafi Demeter. Első várnagya pedig Csaba mester.

Mátyás király halála után Habsburg Miksa csapatai élén 1490-ben betört Magyarországra.

Csobáncot Kinizsi Pál utasítására erőddé alakították át – az építkezések irányítója Leányfalusi Ágoston somlói várnagy, aki Kinizsi hű barátja volt.

A török időkben – miután Buda török kézre került – Csobánc végvár lett. Őrizte a Habsburg és az Oszmán-török birodalom új határát, amely másfél évszázadon át a Balaton vize mentén húzódott. Ekkor a vár kapitánya Gyulaffy László volt, akit híres lovastisztként, legyőzhetetlen bajvívóként, és a veszprémi várostrom hőseként ismertek.

1561-ben a szomszédos Hegyesd vára török kézre került – ekkor már Csobánc várának stratégiai szerepe volt. A következő év tavaszán Csobáncból indultak a seregek, hogy visszafoglalják a várat. Még az ostrom előtt Gyulaffy László párviadalban végzett Hegyesd török parancsnokával, Bajazid vajdával.

Persze, Csobáncot is ostromolták a törökök, de soha nem tudták elfoglalni.

A Csobánc-vár / Fotó: Pichler Júlia
A Csobánc-vár / Fotó: Pichler Júlia

1664-ben a vár alatt vonult el a Szentgotthárdnál vesztes csatát vívó török haderő – köztük Evlia Cselebi történetíró-világutazóval, aki a műveiben meg is említi Csobáncot.

1669-ben a várat eladták, és az Esterházy-család tulajdonába került.

1690-ben itt katonáskodott Béri Balogh Ádám is, aki később a Rákóczi-szabadságharc legendás hírű brigadérosa volt.

Vörös Pál volt ebben az időszakban a várkapitány, akinek skót pallosát ma is meg lehet nézni a Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteményében.

Miután kiűzték az országból a törököt, a várat a bécsi Udvari Haditanács lerombolásra ítélte. Ez a terv nem valósult meg, mert közbeszólt a Rákóczi-szabadságharc.

A Csobánc-vár / Fotó: Pichler Júlia
A Csobánc-vár / Fotó: Pichler Júlia

Csobáncon 1705-ig császári katonaság őrködött, de Domonkos Ferenc és Kisfaludy László kuruc ezredesek csapatai megszerezték tőlük a várat.

A vár történetének legfényesebb napja 1707. február 25-e volt. Ekkor Erdélyből Jean-Louis Rabatin császári tábornagy vezetése alatt a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló haderő csaknem ezer fős csapata megostromolta Csobáncot, de nem sikerült elfoglalnia. Pedig Csobáncon nem volt hatalmas haderő: mindössze harminc gyalogos puskás hajdú – Száz Márton kuruc vice hajdúi -, ugyanennyi fegyveres nemes ember, valamint azok feleségei, lányai. Ők voltak a védősereg. A támadó sereg mintegy 400 főt veszített a csatában, köztük 52 tisztet, és az osztagot vezető Kreutz ezredest is. Miután megvédték Csobáncot, gróf Bercsényi Miklóstól dicső elismerést kaptak.

1709-ben a vár ismét császári kézre került – és rövidesen le is rombolták.
Panoráma a Csobánc-várból / Fotó: Pichler Júlia
Panoráma a Csobánc-várból / Fotó: Pichler Júlia

1953-ban régészeti ásatások és némi állagmegóvási munkák is indultak a várban. 1957 óta egy emléktábla őrzi a kuruc várvédők emlékét az egyik – még álló – falon.

Ma nagyon rossz állapotban van a vár – lényegében teljesen romos.

Köszönjük a képeket Pichler Júlia olvasónknak! Ha te is jártál egy jó helyen, láttál valami szépet, oszd meg velünk: a képeidet várjuk a kepkuldes@orszagkep.hu címre. A legjobbakat megmutatjuk itt, az ORSZÁGKÉP oldalain!

(forrás: csobancvar.hu – Hangodi László)

Fotók: Pichler Júlia

 


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés