Mitől boldog Boldogkő vára?

  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A Zempléni-hegység nyugati szélén egy óriási, kopár sziklán magasodnak Boldogkő várának romjai. A meredek, szinte függőleges falú sziklán álló festői vár nemcsak a Zemplén, hanem egész Magyarország egyik legkülönlegesebb vára. Az MTI fotósa lélegzetelállító képeket készített a várról. De hogy miért boldog Boldgokő vára, arra egy kedves legenda ad választ. 

Aszaló nevű településen élt az idős férfi, akit Bodónak hívtak.  Aszalómester volt. Egy nap IV. Béla kopogtatott be hozzá, hogy menedéket kérjen – a király éppen a tatárok elől menekült. Az öreg Bodó személyesen ismerte a királyt, hiszen többször vitt neki Budára aszalt gyümölcsöt.

Hirdetés

“Csatát vesztettem, Bodó” – kezdte a király. – “Lehet, hogy holnap már ideérnek a tatárok, és életem veszik.”

“No, abból nem esznek! – kiáltotta elszántan Bodó. – “Ne félj, felséges uram, úgy elrejtelek, hogy maga Batu kán sem talál meg.”

“Úgy legyen!” – helyeselt a király meghatottan. – “Jóságodért hálám nem marad el.”

Boldogkõváralja, 2020. február 18.
Boldogkõ vára Boldogkõváralja közelében 2020. február 18-án.
MTI/Vajda János

A királyt a szegények ruhájába öltöztette az aszalómester és leküldte a pincébe. A tatárok is megérkeztek nemsokára, és így faggatták az aszalómestert:

„Erre jött a király, neked tudnod kell róla.”

Az öreg Bodó együgyűnek és süketnek tettette magát, és ilyeneket mondott:

“Add elő a királyt!

Megaszaltam az almát!

Vagy akkor adj marharépát!

Üresek már itt a vékák.”

A tatárok dühösek voltak, hogy nem jutottak semmire az öreg Bodóval, és egy idő után otthagyták.  A király persze mindent hallott a pincében. Hálálkodva köszönte meg Bodónak, hogy megmentette.

A tatárok egy év múlva vonultak ki az országból. Bodó megtudta, hogy a király él és Budán tartózkodik. Gyorsan megrakott hét szekeret aszalt gyümölccsel és a szekerekre egy-egy lányt – a saját lányait – ültette. IV. Béla örömmel fogadta az ajándékot és a lányokat is dicsérte:

„Áruld el, Bodó, hol szereztél hét ilyen gyönyörű leányt?” – kérdezte az aszalómestert, aki azt válaszolta: „Nem kellett szerezni, mert megvoltak. Hiszen mind az enyém.”

“Valóságos tündérek!” – kiáltott fel az egyik főúr. Aztán úgy is emlegették őket, mint „Bodó tündéreit”.

A király pedig azt mondta az aszalómesternek, hogy kétszer mentette meg az életét: egyszer a tatárok elől, másodszor pedig most, amikor hét szekér aszalt gyümölcsöt ajándékozott. Aztán így folytatta:

„Neked adom Aszaló és Bodalló községeket, valamint a környéküket, fel, egészen a Zempléni hegységig. Van azonban egy kikötésem. Erős várat kell építened, ahonnan az egész vidéket beláthatod, és szükség esetén ellenségedtől is megvédheted.”

Bodó megköszönte az uralkodó jóságát. Hazaérve törték a fejüket a lányokkal, hogy hogyan épülhetne fel az a vár. A hét lány közül a legkisebb, Mári volt a legokosabb. Így szólt:

„Mi már nemes kisasszonyok vagyunk, nekünk már nemes urak fogják tenni a szépet. De feleségül csak azokhoz megyünk, akik egy évig építik nekünk a várat. Hét év alatt felépül.”

Egy nap lovas hírnök érkezett Budáról. Levelet hozott a királynétól, aki bálba hívta a hét Bodó-lányt. A bálban ők voltak a legszebbek. Meg is akadt rajtuk a leggazdagabb urak szeme.

Boldogkõváralja, 2020. február 18.
Boldogkõ vára Boldogkõváralja közelében 2020. február 18-án.
MTI/Vajda János

Nemsokára mind a hét lánynak megkérték a kezét, de azok azt mondták: csak akkor mennek férjhez, ha megépíttetik a vőlegények a várat. Hét év alatt olyan szép vár épült, hogy csodájára járt mindenki. A várat először Bodókő várának nevezték el. Itt tartották meg a hét lány lakodalmát is egyszerre. Maga a király is ott volt, aki az esküvőn így szólt:

„Mondanék én valamit. E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt a legboldogabb.”

Nos, ezért nevezik a várat Boldogkő várának.


  •   
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Hirdetés