A Baradla-barlang – ahol koncerteket is rendeznek

 

Koncertre mentünk az Aggteleki Cseppkőbarlangba – rendszeresen szerveznek különböző koncerteket ott, mert az akusztikája egyedülálló, a cseppköveken zengő harmóniák olyan különleges élményt nyújtanak, amit egyetlen koncertteremben sem hallhat az ember. Az Aggteleki Cseppkőbarlang – más néven Baradla-barlang – a Világörökség része, a legismertebb cseppkőbarlang, és Közép-Európa legnagyobb barlangrendszere. Sziklacsarnokokban, hatalmas, cseppkő-szobrok között sétál az ember – sejtelmes mesevilágot idézve. Ha már ott voltunk, készítettünk néhány fotót a cseppkövekről és a csarnokokról.

A barlang neve – Baradla – vélhetően szláv eredetű, és bradlo szóból származik, amely sziklaszirtet jelent.  Az Aggteleki Cseppkőbarlang egyébként a legrégebben ismert, legalaposabban kutatott, leghosszabb barlangrendszer, és olyan sok cseppkő díszíti, amely egyetlen más európai barlangban sincs.  25 km hosszú a barlangrendszer, de 5,3 km-es szakasza a Domica-barlang Szlovákia területe alatt húzódik.

A barlang középső triász korú. Az Aggtelek és Jósvafő községek között húzódó majd 7 km hosszú kanyargós főág egy felszín alatti folyó medre.

A sziklaalagút átlagosan 10 m széles, 7-8 m magas, néhány helyen pedig hatalmas teremmé szélesedik. A főághoz több mellékág csatlakozik. A járatokat változatos színű és formájú, egyedülálló látványt nyújtó cseppkőoszlopok, függő és álló cseppkövek, lefolyások és zászlók díszítik.

A legjelentősebb cseppkőszobrok nevet is kaptak – a legismertebb a “Minerva sisakja”, a “Sárkányfej” vagy a “Szent László oszlopa”.

A Baradla-barlangban újkőkori leleteket is találtak – vagyis valószínű, hogy az újkőkori ősember itt talált menedéket. De találtak leleteket a későbbi időkből, így a korai vaskorból és a tatárjárás idejéből is.

Az barlangot először 1549-ben említették – erről vannak írásos dokumentumok. Az első vizsgálatokat 1794-ben végezték, de 1825-ig csak egy rövid szakasz, 1,8 km-es alagút volt ismert. Ebben az évben Vass Imre tárta fel a barlang főágának folytatását – így további öt kilométeres szakaszt ismertek meg. Ezután folyamatosan fedezték fel a barlang többi csarnokát és a főág teljes hosszát. A villanyvilágítást 1935-ben vezették be a barlangba.

A Baradlát az Aggteleki-karszt, valamint a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO 1995-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

(forrás: termeszetvedelem.hu)