Azt tudja, hogy miért találnak haza a postagalambok?

Postagalambot röptettek politikusok, galambászok és a lajosmizsei Tanyacsárda vezetője. Utánanéztünk, hogy mióta használtak hírvivőkét galambokat, és hogyan találnak haza. (Ja, és a Tanyacsárdát mi is ismerjük, jártunk már ott, írtunk is róla.)

Postagalambok határok nélkül – ez a címe egy konferenciának, amelynek ma volt a megnyitója Lajosmizsén, a Tanyacsárdában. A hivatalos esemény végén postagalambot röptetett a helyettes államtitkár, a csárda igazgatója, a Nemzetközi Postagalamb Szövetség lengyel elnöke, a szlovák szövetség alelnöke.

MTI Fotó: Bús Csaba

“A magyar galambtenyésztők nagyon szép eredményeket érnek el a nemzetközi versenyeket, és erre büszkék lehetünk” – ezt mondta a helyettes államtitkár. Feldmann Zsolt fontosnak nevezte azt is, a paraszti gazdálkodásnak szerves része volt a galambászat, és ezerke a hagyományokra építve érik el ezeket a kiváló sikereket a magyar postagalambászok a nemzetközi megmérettetéseken.

Hogyan tájékozódnak?

Már az ókori rómaiak és görögök idejében (Kr. e. 500 körül) is használták a galambokat hírvivőként. Aztán az első- és második világháborúban is küldtek a madarakkal üzeneteket. Korábban egy irányba vitték a galambok a leveleket – az otthonukba. Vagyis: előtte el kellett vinni őket máshová, és onnan röptették, a galambok pedig maguktól hazataláltak. Aztán kiképezték őket arra, hogy oda-vissza szállítsák az üzeneteket. Az egyik helyre táplálékot tettek, a másik hely pedig az otthonuk volt. A postagalambok naponta akár 160 km-t is megtettek.

MTI Fotó: Bús Csaba

Egyes nézetek szerint a galambok a Föld mágneses mezejének változásait érzékelik, és annak segítségével tájékozódnak. Német kutatók pedig azt állapították meg, hogy a csőr felső részét fedő bőrben van egy összetett idegi góc, amelyben vasoxidot találtak – így lényegében a csőr iránytűként szolgál. Más kutatások pedig úgy találták, hogy a szaglásuk vezeti haza a madarakat. A környezetükről „szagtérképet” készítenek, és így tájékozódnak.

(MTI, wikipedia)