Legenda a kőkecskéről, amely aranypénzzel volt tele

Kirándulásunk során megéheztünk, és úgy döntöttünk, Szigligeten keresünk egy éttermet. A Magyar Konyha balatoni kiadványából szemeztettünk, és rátalálunk Bakos Attila vendéglőjére a füzetben. Elindultunk megkeresni a kiadvány szerint legendás éttermet – de az sajnos zárva volt. A szigligeti kanyargós utcákon viszont belebotlottunk egy középkori templom épületébe – és ezzel együtt egy legendába. A kőkecske legendájába. Azt írják róla: Szigliget talán legrégebbi épülete ez a templom azok közül, amelyek még ma is állnak. Túlélte a sötét középkort, a török uralmat, a világháborúkat, a falu elnéptelenedését is.
Sziget, szeglet vagy liget?

A római korban egy épület állhatott itt, amelyet az 1958-ban feltárt toronyhoz tartozó templomrom hajójának falaiban látható kövek bizonyítanak. A köveket ugyanis halszálka-szerűen rakták, és ezt a módszert a rómaiak alkalmazták.

Az avasi romtemplom - vagy Csonkatemplom - Szigligeten
Az avasi romtemplom – vagy Csonkatemplom – Szigligeten / Fotó: ORSZÁGKÉP

A mai Szigliget területén 900 körül jelentek meg a honfoglaló magyarok. Az ásatások során több peremes, vörösre festett téglatöredéket is találtak. Úgy vélik, a rómaiak által is lakott területen egy kisebb népesség megérte a honfoglalás korát, aztán beleolvadt a magyarságba. Ekkor a tó vízszintje méterekkel magasabb volt – Szigliget területe révkikötő lehetett. Szigliget neve egyébként egyes vélemények szerint a sziget szóból eredhet. A település hegyei egyébként valóban szigetként emelkedtek ki a környék mocsaras, nádas rengetegéből. Más elképzelések szerint viszont a szeglet és a liget szavak összetételéből született a település neve.

A Csonkatorony

A XII. század elején a Szigligeti félsziget a zalai várispánsághoz tartozott és az Atyusz nemzetség birtoka volt. Egyik tajga, I. Ogusz és fivére Miske 1121-ben egy adománylevélben említi Szigligetet „Zeglegeth” néven. Ez az első írásos említése a falunak, amelyet egy 1420-ban készült hiteles átirat őrzött meg.

Az avasi romtemplom - vagy Csonkatemplom - Szigligeten
Az avasi romtemplom – vagy Csonkatemplom – Szigligeten / Fotó: ORSZÁGKÉP

A római épületet 1260. körül az Atyusz nemzetség szerényebb képességű mesterei építették át keresztény templommá. Művészi szempontból nem lett túl nagy értékű alkotás. A meglévő római épülethez hozzáépítettek egy szentélyt, egy sekrestyét, a hajó végéhez pedig egy zömök tornyot. A hajóban előkerült vörösesbarna és zöld vonalakkal díszített vakolattörmelékek azt bizonyítják, hogy a templom festett volt.

A történelmi, balatoni révhely közelében alakult ki a település ősi magja, amelynek ez volt a temploma. A falu lakói a templom köré temetkeztek – ennek nyomai ma is megtalálhatók.

A „Mindenszentek’ nevét viselő templom szerepel az 1333. évi pápai tized összeírásában – István nevű papját említik az oklevelek.

Az avasi romtemplom - vagy Csonkatemplom - Szigligeten
Az avasi romtemplom – vagy Csonkatemplom – Szigligeten / Fotó: ORSZÁGKÉP

Szigliget a XVI. század elejére teljesen elnéptelenedett. A falu templomát azután sem újították fel, amikor a törököt kiűzték az országból. A 18. században települt újra Szigliget.

A kőkecske legendája

Ehhez a toronyhoz – amelyet Avasi-toronynak, vagy Csonkatoronynak hívnak – is fűződnek legendák. Ez a kőkecske legendája.

A templom előtt volt régen egy kőkecske. A gyerekek azon játszottak, lovagoltak. Egy vasárnap odajött egy török katona és hatalmas bárdjával kettévágta a kőkecskét, amely tele volt aranypénzzel. A legenda szerint még a törökök hagyták itt a kecskét, benne a kinccsel, és a török katona jól tudta, mit rejt a kőszobor. A katona elvitte a pénzt. Szerencsére a Csonkatorony itt maradt nekünk.